Vissza a tanulópénzt!
Magyar Bálint oktatási miniszter várja az eredményt. - Ha bebizonyosodik, hogy az intézmény törvénytelenséget követett el, felszólítom a rektort, szüntesse meg a törvénytelen állapotot - nyilatkozta. Hozzátette, hogy a vizsgálat eredményét nem előlegezheti meg.
Eközben lapunknak két hallgató is jelezte, hogy a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karán (BGF-KVIFK) szintén tetemes összegeket szednek be a diákoktól. A hallgatók a kar államilag finanszírozott angol és német nyelvű képzésein vesznek részt, félévente mégis 150-170 ezer forintot kénytelenek fizetni "idegen nyelvű képzési hozzájárulás" címén. Az összeget a 2005-ös felvételi tájékoztató egyik táblázata is jelzi. Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa közölte: hozzá is érkezett három panasz a BGF idegen nyelvű képzése kapcsán, amelyeket ki fog vizsgálni. Elmondta: egy évvel ezelőtt egy hallgató panasza nyomán már foglalkozott az üggyel. Akkor megállapította: nem szedhető pénz az idegen nyelvű oktatásért.
Az egyetemek és a főiskolák kizárólag olyan szolgáltatásokért kérhetnek pénzt a hallgatóktól, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a képesítési követelményekben előírtak teljesítéséhez. Márpedig a BGF említett képzésében az órák és a vizsgák egy része is idegen nyelven zajlik. Az angol vagy a német nyelvű oktatás nélkül a hallgatók nem jutnának diplomához, vagyis az idegen nyelvi oktatás olyan többletszolgáltatás, amely kapcsolódik a követelmények teljesítéséhez - mutatott rá a biztos.
A BGF ügyében egy évvel ezelőtt írt állásfoglalását azonban Aáry-Tamás Lajosnak vissza kellett vonnia, mert időközben a panaszos hallgató a bírósághoz fordult, ebben a szakaszban pedig az ombudsman már nem tevékenykedhet. Így a mostani panaszok alapján újra kezdi a vizsgálódást. Megkerestük Roóz Józsefet, a BGF rektorát is, aki azonban a biztos vizsgálatának lezárultáig nem kívánt nyilatkozni.
Eközben belső vizsgálat indult a Szegedi Tudományegyetemen: jogszerűen szedtek-e térítést a kihelyezett tagozatként működő Budapesti Média Intézetben (BMI) az államilag finanszírozott hallgatóktól. Szabó Gábor rektor a vizsgálat lezárultáig nem nyilatkozik, de tegnap az egyetem közleményt adott ki. A Magyar Nemzet ugyanis a birtokába került szerződésre hivatkozva tegnapi számában azt írta: minden egyes BMI-s hallgató után az állami támogatás és a diákok által fizetett díj 2,4 százaléka a rektort illeti. Az egyetem szerint az elszámolási rendszer alapvetően kizárja, hogy a rektor anyagilag érintett legyen az egyetem saját bevételeit illetően.
Lapunknak Mészáros Rezső akadémikus - aki a szerződést még a József Attila Tudományegyetem (JATE) rektoraként írta alá, majd az integrált Szegedi Tudományegyetem (SZTE) rektoraként 1999-ben a módosítását is jegyezte - elmondta, hogy a JATE bölcsészkarán 1993-ban kezdődött a kommunikációs képzés. Már akkor nyilvánvaló volt: az állami normatíva nem elegendő ahhoz, hogy a munkaerőpiac által megkövetelt gyakorlati tudás elsajátításának technikai feltételeit megteremtsék belőle. A BMI technikai fejlesztésre kezdettől szedett pluszpénzt a hallgatóktól, akik ennek tudatában kezdték meg tanulmányaikat. Ezt nem tiltotta és ma sem tiltja semmiféle jogszabály, a leköszönt rektor szerint a hallgatóktól kért térítés nem jogsértő.
Mészáros Rezső elmondta azt is: a hallgatók által befizetett pénzből 80 százalék jutott a BMI-nek, 20 százalék az SZTE-nek. Ez utóbbiból 2,4 százalék került a rektor közvetlen rendelkezése alá tartozó keretbe. Ez nem a rektor személyes jövedelme: a működési tartalékkeretből váratlan költségekre költöttek.
A Szegedi Tudományegyetem vizsgálatának eredményeit várja Magyar Bálint oktatási miniszter is. Kérdésünkre, hogy tárcája miért nem lépett még mindig az államilag finanszírozott hallgatóktól szedett díjak ügyében, azt mondta: a minisztériumhoz tartozó Oktatási Jogok Biztosának Hivatala általános vizsgálatot indított ez ügyben. A miniszter azt mondja: ha bebizonyosodik, hogy valamelyik intézmény törvénysértést követett el, akkor felszólítja annak vezetőjét a törvénytelen állapot megszüntetésére. A vizsgálatok eredményét azonban nem előlegezheti meg. Magyar Bálint szerint a vizsgálat fogja kideríteni: az egyes intézményekben mi tartozik a képesítési követelmények teljesítéséhez szükséges dolgok közé, és mi nem. Csak utóbbiért lehet pénzt szedni a hallgatóktól - hangsúlyozta. Megjegyezte: a parlament által megszavazott, de még az Alkotmánybíróság döntésére váró új felsőoktatási törvény már tételesen is felsorolja, miért lehet pénzt kérni a hallgatóktól. Rámutatott: a hallgatói önkormányzatok most is és a jövőben is beleszólhatnak abba, milyen térítési díjakat szed be az intézmény a diákoktól - e tekintetben vétójoguk van.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke viszont, mint volt oktatási miniszter, magát is és Magyar Bálintot is hibáztatja a kialakult helyzetért. - Ez a gyakorlat 1997 óta tart - mondta, hozzátéve: hiba volt az akkor is a tárcát vezető Magyar Bálinttól "ezt ilyen módon engedélyezni". Közölte: ő maga is hibát követett el - az irányítása alatti apparátusnak is fel kellett volna erre figyelnie. Pokorni szerint a pénz visszajár a hallgatóknak: a régieknek és a mostaniaknak is.
