- Mivel kilencéves korom óta ismerem az Operaházat, az új vezetés felkért arra, vegyek részt a tárgyalásaikon, segítsem modernizációs terveiket. Nevesíteni akarták a pozíciómat, amiért jelen vagyok ezeken az egyeztetéseken. Az új titulusért egyetlen forintot sem veszek fel, a fizetésemet balettigazgatásért kapom. Nekem is az a célom, hogy átlátható, egyszerű működésű intézmény váljon a színházból. Azt már tudjuk, hogy 6,5 milliárd forintnál kevesebből nem lehet fenntartani két színházunkat, az Andrássy útit és az Erkelt.

Felvetésünkre: ennyi pénzről beszélt a korábbi vezető, Szinetár Miklós is, és az új vezetés ennél jóval kisebb büdzsét ígért pályázatában, Keveházi azt mondta, a pályázók akkor még nem ismerhették a dalszínház valós helyzetét. Az opera drága műfaj - ekkora balett- és énekegyüttessel, zenekarral, kórussal és a műszakkal. Amit tudnak, megtakarítják és korszerűsítenek is. Kifizetik a korábbi vezetéstől örökölt temérdek túlórát és a szállítói számlákat is. Ekkor azt kérdeztük, hogy állíthatta főigazgatói beiktatásakor Hegyi Árpád Jutocsa és Bozóki András kulturális miniszter: nincs tartozása a dalszínháznak, a régi vezetés több kiadást tervezett, mint amennyi a színház bevétele. Keveházi erre úgy reagált: nincs köztartozásuk, de valószínűleg a minisztert félrevezette valaki a tartozásokkal kapcsolatban.

A színház működésének racionalizálására - miniszteri utasításra - modernizációs programot készítenek. Tervezik például azt is, európai konzorciumot alapítanak külföldi színházakkal, egy-egy bemutatójuk díszletei, jelmezei és koncepciója körbejárnának öt országban. Később karmestert és művészeket is "cserélhetnének". Megtudtuk azt is: szeretnék visszavenni a külsős cégektől a turistáknak szóló Operaház-látogatási programot és az ajándéktárgyakat árusító üzlet bérleti jogát, az utóbbi kínálatát maguk bővítenék.

Ha mindent visszavennének, miért akarják kitessékelni a házból a képzőművészek bevonásával működtetett díszletkészítő műhelyt? Erre a kérdésre az igazgató azt válaszolta: szó sincs megszüntetésről, műhelyházban gondolkodnak a dalszínházon kívül, a díszletkészítő helyére házi színpad kerülne. Mindenképp szükség van a műhelyekre, de még nem tudják, milyen formában működnének.

A bemutatókról kiderült: Kovalik Balázs nem az előre meghirdetett Xerxészt rendezi, hanem a már Miskolcon bemutatott Anyegint újítja fel, és adaptálja az Operaház társulatára. (Előtte, október 5-én A próba című balett látható újra az Erkelben.) Márciusban három Bartók-mű következik - Szinetár Miklós rendezésében -, májusban Vidnyánszky Attila állítja színpadra A nürnbergi mesterdalnokokat.