A központi rendezvényt ma az Országos Széchényi Könyvtárban tartják. Több mint hetven kulturális szervezet és intézmény csatlakozott a kezdeményezéséhez. Bárkit kérdeztünk közülük, mind ugyanazt mondta: nincs divatja a népmeséknek.

Ezt állítja az egyik budapesti, kizárólag gyerekkönyvek értékesítésével foglalkozó üzlet vezetője, Gábor Nikolett is. A Pagony nevű boltjukban többtucatnyi polcon sorakoznak a mesekönyvek, de csak kettőt töltenek meg a népmesei kiadványok. Közülük a legkeresettebb Illyés Gyula gyűjtése, a 77 magyar népmese. Hasonló tapasztalatai vannak a Pécsi Direkt Kft., közismert nevén az Alexandra első emberének, Matyi Dezsőnek. Az ok egyszerű: ez a kötet kötelező iskolai olvasmány. A Pagonyban jóval kevesebb fogy egyéb népmesékből, például Tóth Imre: Mesél a palóc király vagy a Tréfás népmesék című kötetekből.

De akárcsak máshol, a rajzfilmesített mesék keresettebbek. Azzal párhuzamosan, hogy egyre több CD-n és DVD-n is jelennek meg népmesék (a Magyar népmesék című sorozat már kapható korongon), az ezeket tartalmazó könyvek iránt lankadt az egyébként is szerény kereslet. Ami pedig a meséket illeti - mondja Matyi Dezső -, Benedek Elek verhetetlen.

Márpedig a helyzet az, hogy elfelejtettünk mesélni. Boldizsár Ildikó mesekutató szerint a XX. század elejéig a mesélés, igaz, elsősorban faluhelyen, mindennapos volt. Jóllehet a fikció iránti igény ma is nagy - nem véletlen, hogy a televíziós szappanoperák vagy a könnyed, romantikus regények nagy népszerűségnek örvendenek. De éppen a televízió, a felgyorsult életritmus szorította ki a meséket napjainkból. A szakemberek szerint a népmesék élni tanítanak, meg tudják mutatni, hol a helyünk a világban, hogyan lehet a konfliktusokat megoldani. Nagy Attila olvasáskutató, a népmese napjának egyik kezdeményezője mindehhez hozzáteszi: nemcsak látni tanítanak a magyar mesék, nemcsak arra tanítanak tehát, hogyan tegyünk különbséget a jó és a rossz között, hanem szólni is. Fölfrissítik, megújítják nyelvünket.

- A népmese napjával arra is szeretnénk felhívni a figyelmet - folytatja Nagy Attila -, hogy a mai rajzfilmek számottevő részében nem beszélnek a figurák, csak akció van bennük, agressziót mutató képek, amelyek - ellentétben a népmesékkel - nem segítenek a gyerekben lévő feszültségek átrendeződésében.

Boldizsár Ildikó hozzáteszi: a mesét valójában nem az tartja életben, hogy könyvben kiadják, vagy filmet készítenek belőle. Az élteti, hogy mondják.

Egy kocka Jankovics Marcell televíziós Magyar népmesék sorozatából