Hasonló dokumentumot ugyan már egy bő éve elfogadott az EP, de több frakció szerint nem javult számottevően a helyzet a Délvidéken. A hétpárti egyetértéssel megfogalmazott újabb állásfoglalást magyar részről Becsey Zsolt (Fidesz), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) jegyezte előterjesztőként, de négy további magyar euro-képviselő, köztük a szlovákiai MKP részéről Duka-Zólyomi Árpád is felszólalt a vitában.

Az EB részéről Kovács László szólt hozzá, aki egy évvel ezelőtt még külügyminiszterként igyekezett tudatosítani Brüsszelben a vajdasági problémákat. – Nem beszélhetünk tömeges, szervezett vagy a hatóságok által támogatott incidensekről. Ám ezek kivizsgálásakor a hatóságok gyakran késlekedve, nem kellő alapossággal járnak el. Szerbiában mind a rendőri szervek, mind az igazságszolgáltatás sürgős reformjára van szükség – hangoztatta most, hozzátéve: Brüsszel figyelemmel kíséri a fejleményeket.   

Tabajdi Csaba – mint nyilatkozta - sajnálja, hogy az általa fogalmazott jóval keményebb szocialista javaslatból több elem nem került bele a végleges határozat-tervezetbe, így az sem, hogy az EP félévente küldjön tényfeltáró missziót a Vajdaságba. – Innen, Strasbourgból üzenem a szerb népnek: ne legyen eszköze a posztkommunista, nacionalista elit által gerjesztett idegengyűlöletnek. Ez nem hoz megoldást, csak további szenvedést okoz – mondta Olajos Péter (MDF). Szent-Iványi István emlékeztetett: az EU kész minden eszközzel támogatni Szerbiát, „de a türelmi idő nem tarthat örökké: ha jövőre sem látható érdemi javulás, az EP kénytelen lesz retorziós eszközökkel élni.”