Gennagyij Zjuganov orosz kommunista vezető értésre adta, hogy pártja alsóházi törvényhozói felülvizsgálhatják a sárospataki református kollégiumi kötetek visszaadását elutasító álláspontjukat, ha a magyar képviselők felhagynak a kommunizmus elítélésével az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésében.

Zjuganov, külföldi tudósítókkal beszélgetve Moszkvában elmarasztalta azt az öt kelet-európai képviselőt, egy-egy észtet, lettet, lengyelt, bolgárt és magyart, akik az ET-közgyűlés politikai bizottságának két héttel ezelőtt Párizsban tartott ülésén támogatták a kommunizmus bűneinek nemzetközi elítélésére irányuló, egyébként leszavazott javaslatot.

A duma július elsején első olvasatban, kényelmes többséggel elfogadta a sárospataki kötetek visszaadására vonatkozó törvénytervezetet, bár az ellenzéki kommunisták ellene szavaztak.

Egyikük rámutatott, hogy Magyarországon tilos olyan szovjet jelképek használata, mint a vörös csillag és a sarló-kalapács.

Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy miképpen foglalnak állást a kommunisták a novemberben esedékes végső szavazáson, Zjuganov (aki vörös zászlós jelvényt viselt zakójának hajtókáján) felidézte a második világháborúban szülőföldjén, Orjol környékén lezajlott hatalmas csatákat, hazája feldúlását, kifosztását és halottainak tízmillióit, akik zömmel életerős fiatal férfiak voltak.

Ezért - mint mondta - amikor orosz kulturális tisztségviselők felvetik különböző kulturális értékek visszaadásának lehetőségét, akkor ő visszakérdez: - És mi mit kapunk vissza, ki adja nekünk vissza azokat, akik dolgozhatnának és alkothatnának?

Ezek a kérdések nagyon kényesek és sokak számára érthetetlenek is - mutatott rá Zjuganov, de hozzátette, hogy a maga részéről a tárgyalások mellett van: meg kell nézni, mit lehet tenni, s ahol kölcsönösen előnyös, ott meg lehet állapodni.

- Amikor az önök képviselői abbahagyják a kommunisták elítélését, akkor beszélhetünk - jelezte.

Magyarországnak fizetnie kell a sárospataki könyvtár állagmegóvásáért

Magyarországnak fizetnie kell annak az orosz könyvtárnak, amely a sárospataki könyvtár elhurcolt köteteit eddigi tárolta, restaurálta, gondoskodott állagmegóvásáról - közölte a kulturális minisztérium sajtóirodája.

- Az 1998-as orosz restitúciós törvény 18. cikke kimondja, hogy az elszármazott kulturális értékek tárolásáért, restaurálásáért, állagmegóvásáért a visszaigénylő országnak kell fizetnie. A magyar kormány ezzel a költséggel számol - írták a közleményben.

A sajtóiroda közölte: a törvény azt is kimondja, hogy a költségeket nem az orosz állam, hanem a kulturális értékeket őrző intézmény számára kell kifizetni.

- Ennek értelmében ez az összeg a Nyizsnyij Novgorod-i Megyei Könyvtárat illeti meg. A költségek nagyságáról a könyvtárral külön megállapodás születik - áll a közleményben.

A Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtár igazgatója kedden nyilatkozott arról: valamennyi kötet tartalmáról kópiát kíván készíteni, a technikai költségeket pedig abból a kompenzációból fedezné, ami magyar részről illeti meg a könyvtárat a kötetek szakszerű tárolásáért az orosz restitúciós törvény értelmében.
 
Natalja Kuznyecova elmondta, hogy a sárospataki református kollégium újabb, szám szerint százharmincötödik kötetét találták meg a könyvtárban.

Szavaiból arra lehet következtetni, hogy esetleg eggyel több kötet kerül vissza Magyarországra a Szovjetunióba 1945-ben elvitt sárospataki könyvritkaságokból, mint amennyi az orosz parlament alsóháza által első olvasatban már jóváhagyott törvénytervezetben szerepel.

Az orosz alsóház július elsején 134 kötet visszaadására adta előzetes áldását. A sárospataki kollégium könyvtárának 172 egysége tűnt el a második világháború végén. Ezeket 1938-ban két budapesti bankban helyezték el biztonsági okokból.

Orosz álláspont szerint onnan 1944-ben a visszavonuló németek hurcolták el a könyveket, majd szovjet csapatok Berlintől északra rájuk bukkantak, s egy 1945-ös átcsoportosítás nyomán magukkal vitték őket Gorkijba, a mai Nyizsnyij Novgorodba. Magyar szakértők szerint viszont a szovjetek közvetlenül vitték el a köteteket a budapesti bankokból.

A sárospataki köteteket 1945 végén, 1946 elején a gorkiji képzőművészeti múzeum vette át tárolásra a szovjet hadseregtől.

A múzeumból 1960-ban körülbelül 900 régi kötet került át a Lenin könyvtárba, köztük a sárospatakiak is, de egy olyan titkos alapban helyezték el őket, amelyre csak az 1980-90-es évek fordulójának rendszerváltozásai derítettek fényt. Magyar vezetők bizakodtak, hogy a sárospataki kötetek még az idén hazakerülhetnek. Mindamellett az orosz alsóház után a visszaadási törvényt még a felsőháznak is jóvá kell hagynia, mielőtt Vlagyimir Putyin elnök aláírásával hatályba lép. Ezután köthető csak szerződés az átadásról.

(forrás: MTI)