Egyszerre vállalt véleményfelmérő és felvilágosító feladatot a magyar közszolgálati média, amikor a szeptember 17-18-i hétvégén egy amerikai tudományos módszert, a deliberative poll technikáját importálva, "Magyar Agora" címmel a cigánykérdésről szervezett vitát több száz fő részvételével. Az adatok, amelyeket az MTV összefoglaló műsora közölt, lényeges pontokon jelzik a vélemények elmozdulását.

A módszerről Örkény Antal szociológus a Magyar Narancsnak elmondta: "A deliberative poll módszerét az Egyesült Államokból importáltuk, magyarul 'gondolkodtató' vagy 'vitatkozó' közvélemény-kutatásnak hívhatnánk. Az alapötlet két felismerésből ered. Egyrészt, a társadalomtudományok mára túlságosan elszakadtak tárgyuktól; a felhalmozott tudást nem képesek úgy közvetíteni, hogy az az emberek hasznára is váljon. Másrészt, a demokrácia túlontúl közvetetté vált; szinte csak a választási részvételre korlátozódik, az embereknek nincsen elég információjuk a közügyekről, és az intézésükbe is csekély a beleszólásuk. Ezért találták ki ezt a projektet, amelyben a tudomány, a társadalmi nyilvánosság és a média találkozik. A hagyományos közvélemény-kutatás csupán azt nézi, hogy mit gondolnak az emberek erről-arról. A deliberative poll ezzel szemben felméri a véleményeket, majd lehetőséget ad a válaszolóknak arra, hogy összegyűljenek és vitatkozzanak, ha pedig információkra van szükségük, abban is segít. A folyamat végén újra megkérdezi az emberek véleményét ugyanarról. Ilyenkor rendre kiderül, hogy az új ismeretek és a vita hatására megváltoznak a vélemények."

A kutatók először 2005 júniusában egy 1000 fős reprezentatív mintát kérdeztek a romakérdés különböző aspektusairól, majd a válaszolók közül 219 személyt felkértek arra, hogy egy hétvégén, péntek estétől vasárnap délig, több lépésben megtárgyalják a felvetett problémákat. "Fiatalok, öregek, pestiek, vidékiek, képzettek és képzetlenek - tehát nagyon vegyes társaság" - mondta Örkény Antal. - "Ezt követően ismét megnézzük a véleményeiket. Nem arra vagyunk kíváncsiak, hogy előítéletesek-e, erről már rengeteg vizsgálat készült - mi kifejezetten policy-kérdésekre összpontosítunk, szám szerint háromra. Az első, hogy a döntéshozóknak külön kell-e kezelniük a romaszegénységet. A második, hogy honnantól beszélhetünk faji diszkriminációról, hisz ha egy munkaadó nem vesz fel egy romát, az még nem feltétlenül hátrányos megkülönböztetés. A harmadik a szegregáció kérdése. Kinek és hogyan kellene megszüntetnie a cigánytelepeket, és hová mennének onnan a romák? Az iskolai szegregáció elleni küzdelemben negligálhatjuk-e a nem roma szülők szabad iskolaválasztáshoz való jogát?"

A szociológus hangsúlyozta: "célunk a vita. Mégpedig a nyilvános vita; akik részt vesznek a kutatásban, azok az arcukat is vállalják, így az egész folyamat nyilvános. Ezáltal a diskurzus még jobban kiszélesedhet".

Néhány adat a Magyar Agora-kísérlet eredményéről:

1. A romák helyzetének ismerete

Nagyon tájékozott
júniusban 28 százalék
szeptemberben 42 százalék

Közepesen tájékozott
júniusban 46 százalék
szeptemberben 43 százalék

Nem tájékozott
júniusban 26 százalék
szeptemberben 15 százalék

2. Milyen a romák helyzete a nem romákhoz képest?

A romáké sokkal rosszabb
júniusban 28 százalék
szeptemberben 19 százalék

A romáké rosszabb
júniusban 53 százalék
szeptemberben 49 százalék

Egyforma
júniusban 18 százalék
szeptemberben 29 százalék

A romák helyzete jobb
júniusban 1 százalék
szeptemberben 3 százalék

3. Milyen mértékben rendelkeznek pozitív, illetve negatív tulajdonságokkal romák és nem romák?
(skálaátlag 0-100 skálán)

Romák pozitív tulajdonságokkal
júniusban 44,7
szeptemberben 49,4

Romák negatív tulajdonságokkal
júniusban 45,7
szeptemberben 48,1

Nem romák pozitív tulajdonságokkal
júniusban 65,1
szeptemberben 69,1

Nem romák negatív tulajdonságokkal
júniusban 41,9
szeptemberben 44,9

4. Milyen távol érzi magát más etnikai csoportoktól? (0-6 skála, ahol 0=családtagnak is elfogadnám, 1=barátnak is elfogadnám, 2=lakótársnak elfogadnám, stb.)

Romáktól
júniusban 0,9
szeptemberben 0,6

Kínaiaktól
júniusban 1,0
szeptemberben 1,0

Színesbőrűektől
júniusban 1,0
szeptemberben 0,8

Zsidóktól
júniusban 0,7
szeptemberben 0,6

(Kolosi Tamás szociológus megjegyzése: a magyar lakosság távolságtudata általában ennél sokkal rosszabb, különösen a cigányok esetében.)

5. Hogyan látja cigányok és nem cigányok viszonyát?

Rossz
júniusban 38 százalék
szeptemberben 36 százalék

Közepes
júniusban 53 százalék
szeptemberben 60 százalék

Jó
júniusban 9 százalék
szeptemberben 4 százalék

(Örkény Antal megjegyzése: a júniusi nagy felmérésben a megkérdezettek több mint 50 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nincsenek a környezetében cigányok.)

6. Mekkorának látja a szegények arányát cigányok és nem cigányok között?

A cigányoknak hány százaléka szegény?
júniusban 60 százalék
szeptemberben 46 százalék

A teljes lakosságnak hány százaléka szegény?
júniusban 44 százalék
szeptemberben 35 százalék

(Kolosi Tamás megjegyzése: a válaszadók a cigányok körében messze alábecsülik, az átlagos szegénységgel kapcsolatban messze túlbecslik a szegénységet. A valóságban ennél sokkal nagyobb a különbség. Ha az összlakosság 20 százalékát tekintjük szegénynek, ugyanilyen kritérium alapján a cigányok 70 százaléka tartozik ide. Ha a lakosság 10 százalékára érvényes szegénységkritériumot alkalmazzuk - vagyis "szegény az, akinek az átlagjövedelem felénél alacsonyabb a jövedelme" -, a cigányok 50 százaléka minősül szegénynek.
Magyarprszágon összesen 300 ezer ember él ebben úgynevezett mélyszegénységben, fele-fele arányban cigányok és nem cigányok - ami a cigányok negyedét, az összlakosságnak pedig 3 százalékát jelenti. A cigányok esetében a szegénységet súlyosbítja az ezzel járó diszkrimináció.
A vizsgálatok szerint a szegények nagy része individuális okból, időlegesen kerül nagyon súlyos helyzetbe, de a szegények fele 3-4 évenként kicserélődik, sokan ki tudnak tehát lépni. Ennél sokkal kisebb a szegénységből kilépők aránya a cigányok esetében.

Örkény Antal erről elmondta: a Magyar Agora módszerének lényege, hogy nem a valóságos adatokat mérik, hanem az arról alkotott szubjektív véleményeket, és különösen annak változásait.)

7. A szegénység oka (1-5 skála)

Az össznépesség egy részének szegénysége mennyiben magyarázható társadalmi okokkal
júniusban 3,3
szeptemberben 3,0

Az össznépesség egy részének szegénysége mennyiben magyarázható egyéni okokkal
júniusban 3,7
szeptemberben 3,3

Cigány szegénység mennyiben magyarázható társadalmi okokkal
júniusban 3,4
szeptemberben 3,4

Cigány szegénység mennyiben magyarázható egyéni okokkal
júniusban 3,5
szeptemberben 3,1

8. Mi a véleménye a cigányok lakóhelyi diszkriminációjáról?

Diszkriminációpárti
júniusban 3 százalék
szeptemberben 1 százalék

Köztes álláspontot képvisel
júniusban 16 százalék
szeptemberben 11 százalék

Diszkrimináció ellenes
júniusban 81 százalék
szeptemberben 88 százalék

9. Mi a véleménye a cigányok munkahelyi diszkriminációjáról?

Helyteleníti és szerinte a törvény bünteti
júniusban 63 százalék
szeptemberben 58 százalék

Helyteleníti, bár szerinte a törvény nem bünteti
júniusban 22 százalék
szeptemberben 33 százalék

Helyesli és szerinte a törvény jogosan nem bünteti
júniusban 15 százalék
szeptemberben 9 százalék

(Székelyi Mária, az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatója, a projekt fő szervezője ezzel kapcsolatban jelezte: a kérdéssel nemcsak a diszkriminációról alkotott vélemény változását tesztelték, hanem annak a ténynek az ismertségét is, hogy a törvény a Magyar Köztársaságban bünteti a munkahelyi diszkriminációt.)

10. Mi a véleménye a cigányok diszkriminációjáról a szórakozóhelyeken?

Törvénytelen, de helyes
júniusban 8 százalék
szeptemberben 10 százalék

Jogszerűtlen, de érthető
júniusban 35 százalék
szeptemberben 33 százalék

(A szórakozóhely tulajdonosának) jogában áll
júniusban 13 százalék
szeptemberben 20 százalék

Elfogadhatatlan, fel kell világosítani (aki ilyet tesz)
júniusban 27 százalék
szeptemberben 21 százalék

Elfogadhatatlan, és büntetendő
júniusban 17 százalék
szeptemberben 15 százalék

(Székelyi Mária a szembetűnően rossz, és júniushoz képest valamelyest tovább romló aránnyal kapcsolatban megjegyezte: elképzelhető, hogy a közvéleméynkutatásra összegyűlt emberek véleményét bizonyos hétvégi események befolyásolták. A vita-hétvégére 219 személy gyűlt össze péntek este, de a szállodában az első éjszaka "botrány" tört ki, a folyosókon randalírozás volt, másnap délelőtt többen távoztak, és másnap már nem ismétlődött meg az eset.)

11. Jogos-e a rendőrök szigorúbb fellépése a romákkal szemben, és ha igen, ezt mivel indokolja?

Nem jogos
júniusban 74 százalék
szeptemberben 91 százalék

Jogos
júniusban 26 százalék
szeptemberben 9 százalék

Ha jogosnak tartja a szigorúságot, annak magyarázata:
a cigányok viselkedése
júniusban 62 százalék
szeptemberben 31 százalék

a bűnözés magas aránya a cigányok között
júniusban 19 százalék
szeptemberben 13 százalék

a rendőri munka jobb hatékonysága
júniusban 4 százalék
szeptemberben 6 százalék

egyéb indok
júniusban 15 százalék
szeptemberben 50 százalék