Állatorvosi lóként szemlélteti az EU kacifántos működését a török dosszié. Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plénuma tegnap 356:181:125 arányban rábólintott a csatlakozási tárgyalások megkezdésére, amelyre a várakozások szerint hétfőn, Luxemburgban kerülhet sor. A voksolás után egyes hírportálok világgá kürtölték, hogy a törökök ezzel szabad utat kaptak, ám ez koránt sincs így. A tagállamközi tanács továbbra is huzakodik a tárgyalási kereten. Ennek most az osztrák diplomaták a kerékkötői: lazítani szeretnék a decemberi EU-csúcsnak azt a megállapítását, miszerint a tárgyalások a teljes jogú tagságot célozzák.

A brit soros elnökség érezhetően aggódik. Jack Straw külügyminiszter Brightonból üzent: "óriási árulás" lenne cserbenhagyni a törököket. Az EP-ben Martin Schulz szocialista frakcióvezető is azon a véleményen volt: ha Európa nem kér a törökökből, akkor legyen mersze ezt kimondani.

Elképzelhető, hogy az EU-külügyminiszterek már vasárnap összeülnek, hogy mielőbb pecsét kerülhessen a török tárgyalási keretre. Ankara mindenesetre közölte, hogy csak világos feltételek, számára elfogadható keret esetén képviselteti magát Luxemburgban.

A "húzd meg, ereszd meg" elve alapján azonban a tárgyalásokat jóváhagyó EP - a konzervatívok kezdeményezésére és jobbára az ő szavazataikkal - elhalasztotta a voksolást egy másik török vonatkozású ügyben. Ennek oka: Ankara aláírta ugyan az EU-török vámunió kiterjesztését a tíz új EU-tagállamra, de a Nicosiával fennálló vitája miatt továbbra sem engedi kikötni, illetve leszállni a (görög) ciprusi hajókat és repülőgépeket.

Lengén öltözött próbaba Isztambul belvárosában