Kinek érik a szőlőbiznisz gyümölcse?
Orbán Viktor volt miniszterelnök "valótlan állításait" összegzi, de konkrét törvénysértéseket is megállapít az a részjelentés, amelyet az Orbán család állami forrásból történt meggazdagodását vizsgáló - a Fidesz tagjait kivonulásuk miatt nélkülöző - parlamenti bizottság készített. A testület által még nem tárgyalt, lapunk birtokába jutott dokumentumban az olvasható: Orbán Viktor felesége mélyen áron alul vásárolt különböző földterületeket Sárazsadányban, amelyek értéke a későbbi állami támogatásoknak köszönhetően igen jelentősen nőtt.
Alapozás
Lévai Anikó 1997-ben vágott bele a Tokaj-hegyaljai bizniszbe. Először 50 ezer négyzetméternyi zártkertet vásárolt a helyi önkormányzattól, négyzetméterét két forintért, amit aztán a részjelentés megfogalmazása szerint törvénytelenül próbált apportálni a Szárhegy-dűlő Kft.-be - amelynek ő maga is tagja volt -, ráadásul harmincszoros értéken, hárommillió forintért. (Magánszemély nem vihet be földet társaságba.) Később, 2000 végén további 2160 négyzetméter önkormányzati belterületi ingatlant vett meg Lévai, ezúttal 44 forintos négyzetméterenkénti áron. 2001 decemberében Szász I. Attila ügyvédtől vásárolt újabb, 30 ezer négyzetméternyi területet, négyzetméterét 45 forintért. Ez utóbbi tranzakció (is) Orbán miniszterelnöksége idején történt, s nem utána, ahogy azt Orbán a vizsgálóbizottság előtt állította.
A bérlet haszna
Miután az apportálás kísérlete meghiúsult, Lévai Anikó a részjelentés szerint "tisztázatlan körülmények között" haszonbérbe adta földjeit a kft.-nek, amelynek 1997 májusában lett tagja (ezt a tényt következő évi vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel). A cég összesen 64 millió forint állami támogatást nyert el a művelése alatt álló földeken szőlőtelepítésre, illetve az ezt előkészítő beruházásokra. A támogatások odaítélését napokkal azelőtt jóváhagyták (1997. márc ius 11-én), olvasható a dokumentumban, hogy a kft. megalakult volna (március 24-én). Lévai Anikó jelképes összegért adta haszonbérletbe a földjeit a kft.-nek, amely így Lévai földjein is telepített szőlőt - állami támogatásból. E földterületek így jóval értékesebbé váltak. Orbán állítása szerint Lévai Anikó csak 2001-től adta haszonbérletbe földjeit. E szerződéseknek nincs nyomuk a tulajdoni lapokon, mint ahogy egyelőre az sem tisztázott, hogy 2001 előtt milyen jogcímen telepített szőlőt a kft. Lévai földjén.
Kinek a vagyona?
Orbán Viktor azt mondta vizsgálóbizottsági meghallgatásán, hogy az állami támogatásból végrehajtott szőlőtelepítés, illetve meliorizáció révén nem a családja, hanem a kft. vagyona növekedett; annak ellenére, hogy a földek a felesége nevén voltak. Hiszen a támogatást sem a felesége igényelte és kapta, hanem a cég, melynek e területeket a felesége haszonbérletbe adta. Ide- tartozik azonban, hogy amint a haszonbérlet lejár, a megnövelt értékű föld már az Orbán család vagyonát gyarapítja.
A részjelentés további ellentmondásokra is kitért. Például arra, hogy Lévai Anikó vagyonnyilatkozatában azt vallotta: a földjein lévő ültetvények nem az ő tulajdonát képezik, míg Orbán a bizottság előtt arról beszélt: feleségének hat hektáron volt saját szőlője. Lévai Anikó amúgy csak 2005 januárjában vált ki a cégből - amikor az Élet és Irodalom már elkezdte közölni Tokaji szőlőcsaták című, a botrányt kirobbantó cikksorozatát - nem pedig 2002-2003-ban, ahogy azt Orbán állította.
Az Orbán család gyarapodását vizsgáló bizottságnak hetek alatt be kell fejeznie munkáját. A testület mandátumának megszűnésekor újabb, immár összefoglaló jelentést készít.
