Elnök tolatóvágányon
Lenyomta a MÁV pozíciójában éppen csak megerősített elnök-vezérigazgatóját Kóka János. A gazdasági tárca vezetője bizonyára érdeklődéssel olvasta a Gaál Gyula által előterjesztett szervezeti elképzeléseket. Az elnök-vezérigazgató által irányított MÁV jövőképe azonban láthatóan nem fért össze a hosszú távú, 2013-ig tartó vasút-átalakításban gondolkodó szakminiszter elképzeléseivel. Olyannyira, hogy a társaság tényleges irányítását a múlt héten kinevezett Heinczinger István általános vezérigazgató-helyettesre bízzák, míg a cég formálisan első számú vezetője a stratégiakészítés feladatait, no meg a bűnbak szerepét kapja. Az új szervezeti rendről, valamint a szintén beígért vezetőcserékről szóló terveit a szaktárca vezetője várhatóan ma tolja le a vasúttársaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának torkán.
A zártkörű részvénytársaságként működő MÁV alapító okiratának éppen harmincadik módosítása egyenes folytatása azoknak a változtatásoknak, amelyek tervét augusztusban jelentette be a gazdasági tárca. A 128 milliárd forint alaptőke- leszállításon átesett, ma már alig 80 milliárd forint alaptőkével rendelkező állami vasút irányításához szükséges döntési kompetenciák egy részét legalábbis a szakminiszter magához vonta. Ezzel - ígérte a miniszter e döntés bejelentésekor augusztusban - a MÁV nem kerül kézi irányítás alá. Ezt most az garantálja, hogy az alapítói hatáskörbe vont döntési jogokat egy tulajdonosi bizottság gyakorolja majd. A testületet a gazdasági miniszter vezeti.
Az új táncrend szerint a tulajdonosi bizottság döntésére lesz szükség a MÁV minden kétmilliárd forintot meghaladó összértékű vagyonelemének átruházásához, illetve megterheléséhez. De a korábbi hírek szerint a testület jóváhagyása kell majd a MÁV szervezeti átalakításához is. A vasút igazgatósága pedig az egy- és a kétmilliárd forint közötti vagyonátadásokról határozhat.
A szokásos üzleti gyakorlat szerint a társaság csúcsvezetőjének számító elnök-vezérigazgató hatásköre a MÁV-nál jóval szűkebb lesz. Ő adhat majd mandátumot az olyan társaságok átalakulásáról, struktúrájának megváltoztatásáról szóló ülésekre, amelyekben a vasút részesedése nem haladja meg az 500 millió forintot. Az ingatlanok, értékpapírok átruházásánál ellenben jogköre az 500 millió és egymilliárd forint közötti sávba tartozó ügyletekre terjed ki. A vasút vagyonelemeinek értékesítéséről ugyanakkor csak 100 millió forintig határozhat. Az állami vasútnál új tisztséget betöltő általános vezérigazgató-helyettes pedig a félmilliárd forint alatti vagyonátadásokról dönthet saját hatáskörében.
Az aláírási jogokhoz tartozó összeghatárok mellett a MÁV vezetőinek feladatkörét is alaposan átszabták. Gaál Gyulának sikerült elkerülnie, hogy csupán névjegykártyás elnök-vezérigazgató legyen, mozgásterét azonban a szakminiszter szűk korlátok közé szorította. Mindez persze nem azt jelenti, hogy a MÁV első emberének gondot jelent majd agyonütni az időt. Értesüléseink szerint a dolgos hétköznapokon az elnök-vezérigazgató jár majd el az igazgatóság nevében. Ez a gyakorlatban a többi között azt jelenti, hogy ő képviseli a társaságot a tulajdonos, a hatóságok, az utazóközönség és a fuvaroztatók előtt. Mást azonban nem.
A vasút jelenlegi helyzetében aligha kellemes elfoglaltság mellett az elnök-vezérigazgatónak jut a társaság munkaszervezetének irányítása, illetve a MÁV stratégiai koncepciójának kidolgozása. Igaz, ez utóbbiról a tulajdonosi bizottság hozzájárulása nélkül aligha születhet majd végleges döntés. Felügyelete alatt kizárólag a MÁV stratégiai vezérigazgató-helyettese és csapata dolgozik majd. Az elnök-vezérigazgató felelősségi körébe ugyanakkor beletartozik majd az olyan rázós kérdések kezelése is, mint az állam és a MÁV megrendelő-szolgáltató viszonyának rendezése, javaslattétel a normatív költségtérítési rendszer továbbfejlesztésére. De ő irányítja majd a MÁV belső ellenőrzési tevékenységét is.
A MÁV általános vezérigazgató-helyettesét az alapító okirat módosítása szerint a gazdasági tárca vezetője nevezi ki. Heinczinger István felett ennek ellenére papírforma szerint Gaál Gyula gyakorolja majd azokat a munkáltatói jogokat, amelyeket Kóka János nem von magához. Vagyis elvileg az elnök-vezérigazgató tehet javaslatot az általános vezérigazgató-helyettes fizetésére, végkielégítésére, illetve prémiumára - hacsak ezt a gazdasági miniszter nem látja másként jónak.
Ettől függetlenül a MÁV operatív irányítását és pénztárának kulcsát a vasúttársaság alapító okiratának módosítása szerint az általános vezérigazgató-helyettes örökli meg a távozó Mándoki Zoltán vezérigazgatótól, annak lényegében valamennyi jogkörével együtt. Így a stratégiai terület kivételével a vasút összes szervezeti egységének irányítása a Siemens Rt.-től a MÁV-hoz érkező szakember feladata lesz. Az alapító okirat igazgatóság és felügyelőbizottság elé kerülő változata szerint Heinczinger gyakorolja a munkáltatói jogokat a MÁV, illetve a többségi tulajdonában lévő társaságok vezérigazgatói, ügyvezetői felett. Azaz dönthet kinevezésükről, leváltásukról, jövedelmükről. Feladatai közé tartozik majd az Európai Unió által finanszírozott vasúti projektek előkészítése, irányítása, az uniós források felhasználásának ellenőrzése. De az ő gondja lesz a vasút kommunikációs tevékenységének felügyelete is.
Az új szervezeti renddel a MÁV néhány vezetőjének - elsősorban a Mándokival együtt érkezett molos csapat több tagjának - már nem kell megbarátkoznia. A hírek szerint ugyanis a Kóka János "feketelistáján" szereplő vezetők távoznak a MÁV-tól. A nekik járó végkielégítés összege együttesen elérné a 300 millió forintot. Ebből 80 millió forint Mándoki Zoltánnak járna. Más kérdés, hogy a szakminisztérium nem tett le a végkielégítések visszatartásáról. Ezért a tárca vezetése most azzal próbálkozik, hogy nehezen elfogadható pozíciókat ajánl fel a vasútnál feleslegesnek tartott menedzsereknek. Azoknak ugyanis, akik nem fogadják el a felajánlott új munkakört, és a távozást választják, nem jár a végkielégítés.
Úgy tudjuk: a felmentésre javasolt fővasutasok között volt Kugler Flórián humánpolitikai vezérigazgató-helyettes. A szakszervezetekkel kapcsolatot tartó szakember leváltása azonban a hírek szerint lekerült a napirendről. Még mindig a kalapban van viszont Lékay Gusztáv, a MÁV esetenként több tízmilliárd forintos közbeszerzési eljárásait, így a botrányosnak tartott motorvonattendert levezénylő főigazgatójának esetleges eltávolítása. A már hónapok óta formálódó listán helyet kapott Orosz D. Balázs, a MÁV vezető jogtanácsosa és Stromajer Andrea kommunikációs igazgató is. Az utóbbi helyét várhatóan Kecskeméti Judit, a gazdasági tárca még Csillag István minisztersége idején kinevezett, majd felmentett kommunikációs vezetője foglalja majd el. A távozók között emlegetik még Gulyás Tibor stratégiai projektigazgatót, aki a MÁV stratégia- terveiért, így a többi között a vasúti árufuvarozás kiszervezésének előkészítéséért is felelős volt. A miniszteri szándékok szerint mennie kell majd Budainé Ferenczi Zsuzsa kontrollingvezetőnek és Mangel János EU- projektigazgatónak is.
Siemens-csomag
Nem csak új általános vezérigazgató-helyettesét kapja a Siemenstől a MÁV. A társaság a héten állította forgalomba a fővárost Esztergommal összekötő vasútvonalon a német cégtől vásárolt három új Desiro típusú motorvonatát. A szerelvényeket a következő hetekben még két, az év végéig újabb öt jármű követi. Az összesen tíz szerelvény 27,4 millió eurós, azaz mintegy 6,8 milliárd forintos szállításáról a MÁV és a Siemens AG tavaly év végén állapodott meg.
A MÁV első 13 Siemens motorvonatának, illetve a további kétszer öt szerelvény opciós beszerzésének 7,6 milliárd forint összértékű szerződését még 2002 szeptemberében írták alá. Az első német motorvonatok 2003 második fél éve óta szállítják az utasokat. A 123 ülő és 90 állóhellyel, műholdas utastájékoztató rendszerrel ellátott, alacsony padlós, légrugózású, 120 kilométeres óránkénti sebesség elérésére képes szerelvények a magyar vasút számára igazi sikertörténetet csináltak. A hivatalos kimutatások szerint legalábbis a Desiro-szerelvények szolgálatba állítása óta az esztergomi vasútvonalon 22 százalékkal növekedett az utasforgalom.
A motorvonatokkal naponta átlagosan 3760-an utaznak, 685 fővel többen, mint a korábban használt hagyományos szerelvényeken.