Budapest lelkesen szelektál
A dolog egyik érdekessége, hogy máris sokkal többen és többet szelektálnak, mint amennyire az illetékesek számítottak. A másik, hogy a külön gyűjthető hulladékok száma eggyel bővült: immár a karton italosdobozokat (tejes és gyümölcsleves) is fogadják a gyűjtőszigetek.
Kevesebb mint két évvel a csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésének bevezetése után a budapesti gyűjtőkonténerekben alig 10 százalék a "nem odavaló" - vagyis a nem megfelelő dobozba rakott, illetve szelektív gyűjtésre nem alkalmas - hulladék aránya. Ez a szám szinte pontosan megfelel az évtizedek óta szelektáló Svájc vagy Németország szintjének, ami már önmagában is világraszóló eredmény. Az pedig még inkább figyelemre méltó, hogy a fővárosi különgyűjtésben mindeddig csupán egyetlen igazi probléma mutatkozott: kicsi a kapacitás, azaz a budapestiek többet gyűjtenének, mint amennyit a gyűjtőrendszer be tud fogadni.
A budapestiek környezettudatossága minden felmérés szerint magasabb az országos átlagnál, ehhez képest a magyar nagyvárosok közül éppen Budapesten indult be utoljára a szelektív hulladékgyűjtés. Igaz, néhány próbaprojekt már működött, például az 1993-ban bevezetett szárazelemgyűjtés, de az első (pontosabban az első 100) konténeres gyűjtőszigetet csak 2003 decemberében telepítették, és az akkor elhatározott menetrenden - kedvező tapasztalatok ide vagy oda - azóta sem változtattak. Vagyis 2004-ben 250-nel növelték a szigetek számát, az idei év végére pedig újabb 250 gyűjtőhely létesül, azaz összesen 600 gyűjtősziget áll majd az 1,8 millió fővárosi rendelkezésére. 2006-ban egyáltalán nem, 2007-ben pedig csupán 100 egységgel bővül majd a hálózat, és csak 2008-ban, illetve 2009-ben lesz érdemi (200-200 darabos) fejlesztés. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az egyik leggazdagabb kerületben, az ötödikben továbbra is megoldatlan a szelektív gyűjtés, hulladékudvar pedig csak 12 kerületben működik, még nem igazán lehetünk elégedettek a szelektív gyűjtés budapesti infrastruktúrájával.
Annál több az ok az elégedettségre a fővárosiak gyűjtési kedvével kapcsolatban. A gyűjtőhálózatot becslések szerint mintegy 800 ezer ember használja, ők havonta 800-900 tonna szétválogatott, újrahasznosításra alkalmas hulladékot "termelnek". A teljes mennyiség fele papír, 25 százaléka üveg, 16-17 százaléka műanyag, a maradék pedig fém. Bár ez még csak a budapesti szemét kicsiny töredéke, a nagy és fokozódó arányú gyűjtögetést állítólag már a rákospalotai hulladékégető is megérezte: egyre csökken a beszállított szemétben az éghető összetevők (azaz a papír és a műanyag) aránya.
Új taggal bővült a szelektíven gyűjthető hulladékok köre: már a kombinált csomagolóanyagból készült tejes- és gyümölcsleves dobozok újrahasznosítása is megoldódott. A begyűjtött mennyiséget Németországban dolgozzák fel, eddig 150 tonnányit szállítottak ki Magyarországról. Idehaza évente 13 ezer tonna italoskarton-hulladék keletkezik, ennek harmada Budapesten. A fővárosban a kék színű, azaz a papírgyűjtésre szánt konténerbe kell dobni a dobozokat, aminek tudatosítását ezekben a hetekben egy nyereményjáték is segíti (a névvel és címmel ellátott dobozok "feladóit" díjazzák).
