"Hortobágyi" madárinfluenza

Igazán nem panaszkodhat a magyar lakosság, hogy nem hall és olvas eleget a madárinfluenzáról. Ugyanakkor a betegség állatjárványtani vonatkozásairól nem esik szó, pedig a hazai baromfiállomány megóvásának ez az alapja.

A madárinfluenza vírusa iránt minden baromfifaj, minden korban fogékony, de fogékonynak találtak számos vizsgált madárfajt is - tájékoztatta lapunkat Mészáros János állatorvos, az MTA tagja. A vadon élő vízibaromfifajok is fertőződhetnek, a vírus ezekben főleg a bélcsatorna hámsejtjeiben szaporodik, általános tüneteket ritkán okoz, de a vírust a bélsárral ürítik. Például a fertőzött vadkacsák bélsarával szennyezett tavak nagyon jelentős fertőzési forrást jelentenek. Erősen fertőzött környezetben fennáll a lehetősége, hogy a beteg baromfitól az ember is fertőződhet. Hollandiában a 2003-ban jelentkező járvány során egy maszkot nem viselő és a betegistállókba járó állatorvos az életével fizetett a járványvédelmi szabályok be nem tartásáért.

Korábban a madárinfluenza többnyire meghatározott, de évenként ugyanazon a területen jelentkezett, s nem mutatott különösebb terjedőképességet. Az elhullás sem volt magas. Hasonló volt a helyzet számos országban, így hazánkban is. A múlt században például a Hortobágy környékén is megbetegedtek madárinfluenzában kacsák, gyöngytyúkok és pulykák, de a betegség nem terjedt tovább. A Tanyi János által akkor izolált 90 törzs közül csak 18 tartozott a H5 vagy H7 kórokozó altípusába, amelyeknek kiemelt szerepet tulajdonítanak a súlyos járványok kialakulásában. Ezek a törzsek (kezdetben) alacsony megbetegítőképességűek is lehetnek, így vagy nem okoznak tüneteket, vagy csak a legyengült egyedeket betegítik meg. Az utóbbi években kifejlesztett molekuláris biológiai módszerekkel meghatározható a törzsek megbetegítőképessége.

E módszer alkalmazásával derült ki, hogy amennyiben a H5 vagy H7 alcsoportba tartozó, eleinte alacsony megbetegítőképességű törzsei fertőzik az állományokat, ennek többnyire nincsenek klinikai tünetei. Így a fertőzöttség "lappangva" terjed, s csak akkor veszik észre, mikor e törzsek megbetegítőképessége a baromfiról baromfira való terjedés során megnő, s már súlyos járványt okoz. Az erős megbetegítőképességű törzsek okozta járványokban olykor 80 százalékos az elhullás. Ilyen járványokat az utóbbi évtizedben több országban is leírtak, de azokat sikerült felszámolni. Hasonló járványok zajlanak most Ázsia egyes területein, ahol eddig több százmillió baromfi leölésével és zárlati intézkedésekkel próbálják a járványt lokalizálni. Ehhez hatalmas nemzetközi támogatást kapnak, mert főleg itt dől el, hogy kialakul-e a madárinfluenza-vírus emberről emberre terjedő változata. Az ottani körülmények miatt az utolsó 50 év influenzajárványainak bölcsője mindig Ázsia volt.

A baromfi-madár járványok kialakulását csak úgy lehet megakadályozni - állítja az akadémikus -, ha tudatosan megválasztott rend szerint állandóan vizsgálják a baromfi- és madárállományok vérsavóit, hogy nincs-e fel nem ismert H5 vagy H7 altípusba tartozó törzs okozta fertőzöttség. Ezeket a monitoringvizsgálatokat az EU már korábban előírta, s erre elkészültek nálunk is a vizsgálati tervek.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.