Jogerős "jogtalan" ítélet Hodorkovszkij ellen
A pert követő nyugati ügyvédek szinte egyöntetűen a nemzetközi jogi normákkal ellentétesnek ítélik mind az eljárást, mind az ítéletet.
Bár a moszkvai bíróság kilencről nyolc évre mérsékelte a büntetést, figyelmen kívül hagyta a védelem bizonyítékait, és mérlegelés nélkül lényegében megerősítette az elsőfokú ítéletet. Hodorkovszkij egyik ügyvédje tegnap megerősítette, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak, ha az ítélettel kapcsolatos panaszaikat az orosz bíróság elutasítja. A több milliárd dolláros adócsalásban, okirat-hamisításban, sikkasztásban bűnösnek talált Hodorkovszkijt a bíróság bűncselekmény hiányában felmentette a ma már Londonban élő egykori orosz médiamágnás, Vlagyimir Guszinszkij illegális pénzügyi támogatásának vádja alól.
Mihail Hodorkovszkij a komszomolista indulás után tizenkét évvel lett a Yukos olajvállalat tulajdonosaként Oroszország leggazdagabb embere. Politikusként 28 évesen, az Orosz Szocialista Föderatív Köztársaság utolsó kormányfője, Ivan Szilajev tanácsadója volt, 1993-ban pedig az energetikai és olajügyi miniszter helyetteseként dolgozott.
Hodorkovszkij 1987-ben megalapította a későbbi MENATEP-et. A cég a Yukos 1995-ös privatizációjába hitelezőként lépett, két év múlva a MENATEP a 2003-ban 40 milliárd dollárt érő cég meghatározó tulajdonosa lett. Hodorkovszkij a 2000-ben elnöki hivatalba lépő Vlagyimir Putyin kritikusa és ellenzékének pénzügyi támogatója lett.
2003 októberi letartóztatásának oka azonban inkább nyomasztó gazdasági befolyása volt: a Yukos az év nyarán a Roman Abramovics érdekkörébe tartozó Szibnyefttyel fúziós szerződést kötött, amelynek érvénybe lépése esetén Hodorkovszkij Oroszország éves olajkitermelésének több mint 25 százalékát birtokolta volna, amely a költségvetési bevétel 6 százalékát adja. Hodorkovszkij letartóztatása óta az állam a Gazpromon keresztül az orosz olajkitermelésben 7-ről 40 százalékra emelte részesedését.
