Szapáry György: Mi előre szóltunk!
Azért is fontos, hogy időben lássuk, mekkora az államháztartás uniós módszertan szerint elfogadott hiánya, hogy a döntéshozók és a lakosság pontosan tudja, milyen nagy erőfeszítésekre van szükség, ha 2010-ben Magyarország tényleg be kívánja vezetni az eurót - többek közt ezzel indokolta Szapáry György, az MNB alelnöke, hogy miért vetette fel az autópálya-elszámolások ügyét az Európai Uniónál. A kormánynak meglehetősen kellemetlen ügy eredményeként a hiánymutató az idénre várt 3,6 százalékról 5,2-6,1 százalékra is ugorhat, és további kérdés, mennyivel lesz magasabb a jövő évi eredetileg 2,9 százalékosra várt deficit.
Szapáry a Népszabadságnak azt nyilatkozta: mielőtt felszólalt volna az EU gazdasági és pénzügyi bizottságában, a jegybank a kormánynak már többször jelezte: esetleg felesleges többletköltséget okozhat a kabinet által választott sztrádaelszámolási módszer. Ám a kormány nem hallgatott az érveikre.
Szapáry szerint a kormány autópálya-finanszírozási módszere azért drágább, mert a szükséges hiteleket nem az állam veszi fel, hanem egyik vállalata. Egy állami cég viszont rosszabb feltételekkel kap kölcsönt a nemzetközi piacokon, mint maga az állam - az eltérés 0,7-1 százalékpont is lehet. A tervezett 2,9 milliárd eurós hitelfelvételt alapul véve, húsz év alatt az MNB számítása szerint összesen 70-100 milliárd forintra rúghat a magasabb kamatból adódó többletköltség. Ezt a pénzt csak akkor érdemes elkölteni, ha így egyúttal a sztráda-építések ára nem jelenik meg a költségvetési hiányban, vagyis a pluszkiadás a másik oldalon az euró könynyebb, illetve gyorsabb bevezetését teszi lehetővé. Az MNB egy korábbi, hasonló osztrák eset sikertelensége miatt is tartott attól, hogy ez nem lesz így, és ezért vetette fel a kérdést - magyarázta.
Szapáry György azt mondta: ez volt az utolsó pillanat, hogy még időben megtudják az uniós álláspontot. A kölcsön (novemberre tervezett) felvétele előtt kellett tisztázni az elszámolási ügyet, hiszen a kormány másként felesleges költségbe hajszolta volna magát. Ezért siettek, és ezzel szerinte kedveztek a kormánynak is, hiszen az ügy március-áprilisban, a választási kampány közepén automatikusan előkerült volna. - Ha az Eurostat jóváhagyta volna az ügyletet, mindenki megdicsérte volna az MNB-t, az ügyből akkor lett konfliktus, amikor az uniós statisztikusok nemet mondtak - tette hozzá.
Az alelnök arra a kérdésre, hogy ha a kormány a jegybank álláspontjának ismeretében, a kockázatok ellenére, és az esetleges többletköltségek tudatában döntött a sztrádaügylet folytatása mellett, mégis miért forszírozták tovább a kérdést, Szapáry úgy felelt: az MNB-nek meg kellett őriznie a hitelességét. Ha hallgatnak, ha nem jelzik előre az általuk látott problémákat, akkor később - amikor a gondok végül felszínre kerülnek - a befektetők joggal kérdezik: miért nem szólt a jegybank? A hitelesség segíti az MNB-t az infláció csökkentésében, amelynek eredményeire egyébként a kormány is joggal büszke - húzta alá. Hozzátette: a jegybank négy évvel ezelőtt is jelezte már, hogy az akkori autópálya-kiszervezéssel sérül a költségvetés átláthatósága. Ezt az Eurostat nekik megküldött jegyzőkönyvei tartalmazzák.
Arra a felvetésre, hogy most miért jelenítik meg ezt a véleményüket jóval erőteljesebben, és még a sajtóban is, az alelnök megismételte: többször jelezték, írásban és szóban, szakértői és vezetői szinten a kifogásaikat. Azt követően fordultak az unióhoz, hogy a kormány nem vette figyelembe a véleményüket. Tudták, hogy az ügynek nagy sajtóvisszhangja is lehet. Ám úgy vélték: a kérdés nyilvános megtárgyalása után megnyugodnak a kedélyek, viszont tisztán látják majd a döntéshozók, a lakosság és a befektetők, hogy mekkora a hiány, mi kell az euró bevezetéséhez, és milyen a költségvetés helyzete. Így az MNB és az ország is megőrzi hitelességét, ami javít a megítélésén, de mindez elvezethet akár oda is, hogy a szükséges lépéseket, reformokat korábban, talán már 2006-ban megkezdi a kormány - vélekedett az alelnök.
Az MSZP felszólítja Szapáry Györgyöt, hogy mondjon le a jegybanktanácsi tagságáról és MNB-alelnöki posztjáról - közölte Kovács Tibor, a párt frakcióvezető-helyettese. "Nyugodtan állíthatjuk, hogy Szapáry György politikai megfontolásból mártotta be a kormányt Brüsszelben, és ezzel nemhogy nem segített, hanem a bizalmatlanság szításával nagyon is sokat ártott az országnak" - mondta. Hangsúlyozta: valótlan az alelnök azon állítása, hogy a jegybank az idén már többször jelezte aggályait. Kovács Tibor szerint ennek semmi nyoma.
