A kémény a szűk keresztmetszet
A kéményseprés kötelező, törvény által előírt közszolgáltatás, azért fizetjük az éves kéményseprési-díjat. A kéményseprők évente átnézik a kéményjáratot, és szükség esetén elvégzi a karbantartásukat. Ennek ellenére évente sokan halnak meg a szén-monoxid visszaáramlása miatt, mert sokan nem biztosítják a kéményseprők bejutását a lakásokba. A leggyakoribb észlelt hiba az állagromlás, ugyanis megviseli a téli időjárás a kéményeket is: beáznak, elfagynak, fedkövek, téglák, sitt, döglött madár potyog bele, gyengül a falazat. Az éves ellenőrzéskor a kéményseprő kiszedi ezeket, tisztít, és elvégez egy huzatpróbát is, ami megmutatja, hogy a kéményjárat átjárható-e, megfelelő-e benne a huzat. Ellenőrzik a szén-monoxid visszaáramlását is egy hordozható műszerrel. Szén-monoxid-jelzőt egyébként a lakók is beszerezhetnek, sőt van olyan kerület, ahol lehet pályázni szén-monoxid-jelzők telepítésére.
A kéményseprők a műszeres vizsgálat mellett el szokták végezni a hagyományos próbát is, a kéménytisztító ajtónál (koromzsáknál) összegyűrt újságpapírt és speciális füstpatront gyújtanak meg, és ha a huzat süvítve kiviszi, akkor minden rendben. Leginkább a régi belvárosi kéményekkel van gond, köztük található a legtöbb életveszélyes kémény is. Amíg lehet, felszólítják a lakóközösségeket a helyreállításra, és minden problémát vagy általuk előírt tennivalót jelentenek az illetékes hatóságoknak. Ha súlyos a helyzet, akkor a gázművek kikapcsolja a szolgáltatást, amíg helyre nem állítják a kéményt. Ez már az utolsó lépés, csak akkor rendelik el, ha nincs más megoldás.
A kémény "nem jó állapota" több dolgot is jelenthet: alacsony a kémény, elkoszolódott a tüzelőberendezés, a füstelvezetés nem megfelelő, vagy rossz az ajtaja, lyukas a kémény, és az egészet átjárja a szél.
A folyamatos ellenőrzés ellenére bekövetkező haláleseteknek nemcsak az az oka, hogy a kéményseprők nem jutottak fel a kéményhez, hanem nagyon jellemző, hogy az előírt javításokat a lakók nem végeztetik el, mert a pénz vagy a közös akarat hiányzik hozzá. Az önkormányzat kötelezi őket, fenyegetőzik, de a társasházak nem lépnek, továbbra is használják a rossz kéményeket, fűtési rendszereket.
Még mindig neuralgikus probléma a bélelés kérdése. Az, hogy a kéményünk bélelt vagy béleletlen, a laikus számára jól látszik kívülről is: ha felnézünk a háztetőre, és kis sipka van a kéményen, akkor bélelt, ha ez nincs, akkor béleletlen. Ma már kötelezővé tették ezt az új építésű lakásoknál és a felújításoknál is. Amikor valaki hozzányúl a fűtési rendszeréhez, akkor már kötelezően béleltetnie kell. Tehát ha felújít, épít, készüléket cserél, akkor mindenképp, de gyakori, hogy látva az állapotokat, az éves ellenőrzéskor a kéményseprők írják ezt elő.
Sok városi bérházat még akkor építették, amikor még nem terjed el a gázfűtés, értelemszerűen a kéményeiket sem arra találták ki, amire most használják őket. A gázfűtés előtti időszakban jók voltak a béleletlen kémények, hiszen többnyire fával vagy szénnel tüzeltek a szobákban álló cserépkályhákban. Erre a régi kémény tökéletes volt. Igaz, jó kormos volt mindig, de ki lehetett pucolni, és rendben ment minden tovább. A gázfűtési program nyomán a kormos kémények elkezdtek ázni, mivel a gáz égéstermékének van egy olyan rossz tulajdonsága, hogy magas a nedvességtartalma. A magas kéményekben hosszú ideig száll felfelé ez a nedvesség, és kicsapódik a belső falára. (Ez ugyanaz a jelenség, mint a fürdőszoba falán a párakicsapódás.) A nedvesség a korommal vegyülve kátrányos levet okoz. Ez a szaknyelven szólva szurkosodás jól látszik még ma is a belvárosi kéményeken. A bélelés tulajdonképpen egy sima cső a kémény belsejében amelyben nem tud megtapadni a szennyeződés, könnyebb tisztán tartani. Azon kívül a belső fal állaga nem romlik a fagyás, hőmérsékletváltozás, a nedvesség roncsoló hatásai miatt. A bélelés ára átlagban ötezer forinttól ötvenezer forintig terjed folyóméterenként, leginkább attól függ milyen tüzelőberendezést választanak, mert ez sokszor meghatározza a béleléshez szükséges technológiát is. Átlagban 200 ezer forintba belekerül a munka. Széles a skála a legegyszerűbb alumínium béléscső technológiától kezdve a furánon át (ez egy műgyantás anyag, méterenként 10-12 ezer forintos árral) a legkorszerűbb kondenzációs kazánok által megkövetelt acél kéménybélelő rendszerekig terjed. A választást nemcsak a pénztárcánk és a kazánunk befolyásolja, hanem a kémény állapota, a járat vastagsága, és a munkakörülmények is.
A mai lakóknak sokszor olyan korszak műszaki szüleményeivel kell megküzdeniük, amelyben nem törődtek még annyit a biztonsággal, és kevesebb volt a megkötés. Ma már pontos jogi és törvényi szabályozás van, egy építkezést az elejétől a végéig végigkísérik a hatóságok, így már nehéz akkorát hibázni, mint harminc éve. Mindezzel együtt egy lakásvásárlásnál elengedhetetlen az ingatlan műszaki átvizsgálása, amelybe a kémények állapota is beletartozik, hogy legalább előre tudjuk, mibe vágunk bele, és milyen problémákkal kell majd szembenéznünk a használat során.
Az éves kötelező ellenőrzésen kívül bárki bármikor kihívhatja a kéményseprőket, ha nyugtalankodik valamiért, vagy ha vásárlás előtt áll. A kiszállási díj és az egyszerű átvizsgálás ára 2500-3000 forint. Ha a hagyományos golyóval és a speciális kamerával is átnézik a járatokat, akkor 15 ezer forintot is elérheti a szolgáltatás ára.
