Hogy ne legyen gáz
Készülj a hosszú télre, kedvesem - énekelte Zorán, és ugyanezt tanácsolják a fűtési rendszerekkel foglalkozó szakemberek is. Még jó idő van, most van itt az ideje nekilátni a kazánok karbantartásának.
Azt természetesnek tartjuk, hogy ha autót veszünk, akkor adnak hozzá egy szervizkönyvet és meghatározott kilométerenként elvégeztetünk bizonyos karbantartásokat, átnézetjük, minden rendben működik-e, nemcsak azért, mert ez a feltétele a garancia érvényességének, hanem a saját biztonságunk érdekében is. Ez a tétel elvileg a gázkazánokra is igaz, még akkor is, ha nem írják elő számunkra. Mindenkinek jól felfogott érdeke, hogy az őszi üzemkezdés előtt felülvizsgáltassa egyszer a fűtési rendszerét, bár ezt korántsem tekintjük annyira természetesnek, mint az autó kötelező szervizeltetését, holott sokkal nagyobb veszélyeket rejt magában az elmaradása.
A kazánok döntő hányada ma már "kombi", azaz szakszóval élve egyszerre állítja elő a használati és a fűtési meleg vizet, tehát egész évben üzemel. Így nem válik el olyan élesen a fűtési idény kezdete, de érdemes a fokozottabb terhelést kiváltó téli üzemmód előtt a kazánokat felülvizsgáltatni. Papírforma szerint minden kazánnak van szakszervize, amelyiknek a beszerelésen és beüzemelésen kívül értelemszerűen az a dolga, hogy kijavítsa a berendezést, ha meghibásodik. Érdemes őket hívni az ellenőrzésre is, akkor is, ha látszólag nincs semmi baj. Millió kis apró gondot állapíthatnak meg, kezdve a tömítések hibájától, folytatva a szivattyúmeghibásodásig és a nagyobb bajokig. Megnyugtató tudni, hogy a szerkezet működik, emberi számítás szerint meglepetések nem várnak ránk a téli működés közben, és ezen túlmenően ezek a szervizek - bizonyos feltételekkel - képesek arra, hogy a kazán élettartamát meghosszabbítsák. A kazánok még akár 20 évig is jók és üzembiztosak, de a technika fejlődéséből adódó kopásuk sokkal gyorsabb. Öt-hat évenként fejlődik annyit a technika, hogy egy kazán szerkezete megújul, újabb működési elvű kazánok kerülnek forgalomba. Ha valaki gépészetben is tartani akarja az iramot, és van rá pénze, akár 5-6 évente lecserélheti a készülékét egy újabb modellre. Ezt azért nem szokták megtenni, és rendszeres karbantartás esetén egy kazánnak 10-15 évig "kötelező" jól működnie. Nálunk persze sokkal korosabb példányok is üzemelnek megbízhatóan. Az persze más dolog, hogy ezek mennyire energiatakarékosak, korszerűek, mennyire pontosan lehet őket szabályozni, adott fűtési hőmérsékletre beállítani, mennyi idő alatt fűtik fel a lakást. Ha időben észrevesznek valami rendellenességet, akkor talán nem a legnagyobb hidegben maradunk ott fűtés nélkül.
Egy rutinkarbantartás ára nem túl borsos, döntően a néhány ezer forintos kiszállási díj határozza meg. A ráfordított tényleges munkaidő nem több másfél óránál. Igaz, nekünk általában fél-egész napot kell várni a szerelőre, de óradíjban csak a tényleges munkáját fizetjük. Ha minden rendben, akkor nincs is több költség, ha alkatrészt kell cserélni, természetesen azért fizetünk. Egy szivattyú 20-30 ezer forint lehet, egy háromjáratú szelep egy kazánba vagy egy gázszelep 10-15 ezer forint, egy kis légtelenítő akár pár százezer forintot is kóstálhat. Az is lehet, hogy eltömődött a szűrő, mert valamitől szennyezett lett a fűtési rendszerben keringő víz, vagy a kazán tűztere koszolódott el, tehát egyszerűen csak némi tisztításra szorul.
A fűtés előtt tehát először a kazán működését kell vizsgálni, aztán a fűtési hálózatot, hiszen a tavasz óta üzemen kívül van, lehetnek vele problémák. Például levegősödik, elfolyik belőle valahol a víz, utána kell tölteni.
Amitől mindenki retteg, hiszen egy-egy fűtési szezonban több tragédia is borzolta a kedélyeket, az a szén-monoxid-mérgezés. A szén-monoxid az égés során keletkezik, és valahogy kijut a kazánból. A legkorszerűbb készülékeknél a szén-monoxid tulajdonképpen nem juthat be a lakásba, mert ezek zárt rendszerűek, és most már minden szabvány és előírás azt szorgalmazza, hogy zárt rendszerű kazánokat szereljenek fel az új építésű lakásokba. Az ilyen készülékek legújabb típusa a kondenzációs kazán, amellyel ráadásul energiát takarítunk meg, jó anyagokból készül, és visszanyeri a füstgáz hőtartalmát.
A szén-monoxid-balesetek oka általában nem a kazán meghibásodása, hanem szakszerűtlen szerelés és rossz időjárási viszonyok. Egy rossz széljárás visszafújja a kéményen át a szén-monoxidot, de ezt a visszaáramlást a korszerű készülékek döntően meg tudják akadályozni. Áramlásbiztosítót, ventilátort szerelnek a kéménybe, illetve ventilátor nyomja ki a gázt a kazán hőteréből. A kazán és a kémény találkozása szintén sarkalatos pont, ha itt rosszul illesztik, hozzányúlnak, nem tökéletes a tömítés, az veszélyes lehet. Akárcsak a kémény állapota, amelyet évente kötelező a kéményseprőknek ellenőrizni. Azzal persze küszködnek, hogy ha a lakó nincs otthon, nem engedi be a kéményseprőket, vagy kötelezik, hogy állítsa helyre a kéményét, de nem teszi, esetleg műszakilag megoldhatatlan a kémény hibájának kijavítása. Nem érdemes elbliccelni a nyári kéményellenőrzést (főleg ha régi építésű és béleletlen), hiszen lehet, hogy egy döglött galamb, vagy belehullott tégladarab, cserép eltömítette a járatot.
Ha valaki felújítás előtt áll, a biztonság, hatékonyság és energiatakarékosság jegyében érdemes zárt rendszerű kazánt felszereltetnie (igaz, a legújabb kondenzációs szerkezetek kétszer-háromszor annyiba kerülnek, mint a hagyományosak). Az igazán drága készülékek mellé jár garanciális ellenőrzés, és a rendszeres karbantartás mellett a garanciaidő meghosszabbodik. Az általunk megkérdezett gépészek szükségesnek tartanák, hogy a kazánok mellé is kötelezően adjanak egy szervizkönyvet.
Ha egyelőre eszünk ágában sincs belevágni a fűtési rendszerünk lecserélésébe, akkor is érdemes esetleg szén-monoxid-jelző készüléket beszerezni. Gyakorlatilag bármelyik szakboltban kaphatóak, a legegyszerűbbek tízezer forint körüli áron. Nem igényelnek külön szerelést, egyszerűen csak betesszük abba a helyiségbe, ahol használni kívánjuk.
Már alaphelyzetben sem vagyunk magunkra hagyva a kazánunkkal, hiszen a telepítése és beszerelése is komoly szakmunka. Minden esetben a gyártónak (illetve az ő szerelőjének) kell üzembe helyeznie. Hivatalosan a gázművek át sem veszi a berendezést, ha a szakcég nem ad róla bizonyítványt, hogy megfelelően van bekötve.
A munka megkezdése előtt rendelkeznünk kell tervdokumentációval, amely tartalmazza a gázkészülék elhelyezését, méretét, bekötését és a kéményseprő vállalat pecsétjét, hogy ez a készülék szabályszerűen lesz bekötve a kéménybe. A szükséges engedélyekkel rendelkező hozzáértő szerelő a munkálatok elvégzése után ad egy igazolást, hogy üzembe helyezhető a készülékünk, ekkor jön ki a gázművek ellenőrizni és gáz alá helyezni a rendszert. Ekkor még egyszer ki kell hívni a szerelőt, és ő az, aki ténylegesen elindítja a fűtést. Tanácsos az első bekapcsolást a gyártó, illetve a szakszerviz jelenlétében elvégezni. Érdemes aztán őket kihívni az évenkénti ellenőrzéshez is (a garancia ideje alatt mást nem is tehetünk). Nem árt, ha mindig kéznél van a "bejáratott" szakemberünk telefonszáma, így nem kell fűhöz-fához kapkodni, ha mínusz tíz fokban hirtelen leáll a kazánunk. Érdemes hosszú távú bizalmi kapcsolatot kialakítani a szerelőnkkel, akárcsak az orvosunkkal. Elég, ha dr. Kazán évente egyszer, augusztus végén, szeptember elején eljön hozzánk. De akkor ne felejtsük el.
