A város építészeti arculatát viszonylag kedvezően értékelik a városlakók, akik a XIX. századi épületeket etalonnak, az 1950-70-es évek építészetét pedig igénytelennek, unalmasnak tartják, és a három évtized építészetét az erőteljes stílusbeli eltérések ellenére egységesen szocreálként aposztrofálják. A kortárs épületekben díjazzák az újító szellemet és a modernséget, de nehezen azonosulnak velük - derül ki a Studio Metropolitana Kht.-nak a főváros megbízásából készült felméréséből.

A budapestiek Rómát és Párizst tartják építészetileg a leginkább értékesnek, Budapestet ebből a szempontból a középmezőny végére helyezték. A magyar főváros lakói Londont és Bécset minősítették még igazi világvárosnak.

A közvélemény a zöld kerületek közé sorolja Zuglót és a budai hegyvidéket. A pesti külső kerületeket szegénynek, unalmasnak és elhanyagoltnak ítélik, de érzékelnek némi fejlődést is.

A budapestiek zöme odavan az ódon belvárosi bérházakért. A felmérés során választ adók több mint negyede semmiképpen sem engedné lebontani ezeket. További harmaduk csak akkor adná áldását a bontásra, ha a felújítás aránytalanul sokba kerülne. További 35 százalékuk pedig csak akkor pártolná a bontást, ha a rekonstrukció során valamenynyire megőriznék a régi épületet, például legalább az egykori homlokzatot. A budapesti épített környezet megítélésében a legnagyobb problémát a válaszadók szerint a házak lerobbantsága okozza.

A fővárosiakat megosztja a panelházak jövőbeli sorsának kérdése. Többen bontatnák el a házgyári épületeket (a megkérdezettek fele), mint ahányan a felújításra szavaztak (44 százalék). A felmérés szerint egyébként a lakótelepen élők sokkal kedvezőbbnek ítélték meg lakókörnyezetüket, mint a nem panelban lakók.

A budapestiek háromnegyede toronyházellenes - főként az idősek. A felmérés során megkérdezett vezető építészek kétharmada ugyanakkor úgy véli: Pesten ellentételezni kellene valahogyan a budai hegyeket.

Az építészek egyébként is sok mindent máshogy látnak, mint a laikusok. A várost például a megkérdezett építészek csak egy rész látja szépnek, bár szerintük is kicsit "poros", igaz, a fejlődés épp napjainkban kezd jobban megindulni. A szakemberek több mint a fele azonban a régi és az új építészetet egyaránt színvonaltalannak tartja, a fejlődést pedig határozatlannak, koncepciótlannak. Ők Budapestet élhetetlen városként tartják számon. Az építészek nagy többsége elégedetlen a városfejlesztéssel. A vélemények alapján a jogszabályi háttér, a vezetés erélytelensége, illetve a forráshiány egyaránt felelőssé tehető a kialakult problémákért. Sokan a közízlést is kárhoztatják: Budapest lakosságát több építész is konzervatívnak tartja.