"Az alapokmány nem a Korán" - mondta Mohammed Gazal kedden egy nábluszi interjújában. "Történelmileg, meggyőződésünk, hogy Palesztina egésze a palesztinoké, most azonban a realitásokról beszélünk, politikai megoldásokról... A realitások mások."

Példátlan megjegyzései szöges ellentétben állnak a Hamász fontosabb vezetőinek minapi kijelentéseivel. Jól tükrözik azonban azt a nyilvánvaló elmozdulást, amely a Hamász soraiban történt a politikai fősodor irányába, hogy nem sokkal Izrael Gázai övezetből való kivonulása után és a közelgő palesztin parlamenti választásoknak nekifutva, nagyobb elfogadottságra tegyenek szert a világban.

Gazal szerint korai még Izrael elismeréséről beszélni. Szervezete továbbra is attól tesz függővé bármiféle tárgyalást Izraellel, hogy az kivonul-e a Ciszjordániából és Kelet-Jeruzsálemből, lehetővé téve egy független állam létrejöttét, valamint biztosítva az 1948-ban elűzött palesztin menekültek és leszármazottaik "jogát a hazatérésre".

Bár Izrael 38 évi megszállás után nemrég kivonult a Gázai övezetből, változatlanul hangoztatja, hogy örökre megtartja Jeruzsálem keleti részét és a nagyobb ciszjordániai településtömböket, és sohasem engedi meg, hogy a diaszpórában élő palesztinok milliói elárasszák Izraelt.

"Az izraelieknek el kell jutniuk arra a pontra, amikor úgy érzik, tárgyalniuk kell velünk, s akkor semmi gondot nem fog okozni a velük való tárgyalás" - mondta a viszonylag mérsékeltnek tartott Gazal a Nadzsah egyetemen, amelynek mérnök professzora.

A Washington és Brüsszel által terrorista szervezetté nyilvánított Hamász a legnagyobb hatalmú azon csoportok közül, amelyek öngyilkos merényleteket és Izrael elleni rakétatámadásokat hajtottak végre a 2000-ben kezdődött palesztin felkelés idején.

Politikai helyzete pedig egy ideje olyan, hogy hosszú távú tűzszünetet hirdethetne, ha Izrael feladja Ciszjordániát is. Mindeddig azonban nem tett nyílt említést 1988-ban elfogadott alapokmányának esetleges megváltoztatásáról.

Ellentétben a Mahmúd Abbász vezette Palesztin Hatósággal, amely két egymás mellett élő állam létrehozásáért küzd, a Hamász mindeddig amellett kardoskodott, hogy iszlám államot hozzanak létre Izrael helyén. Az izraeli támadások és a vezetői ellen végrehajtott gyilkosságok által meggyengített Hamász azonban lényegében tartja magát egy februárban kötött tűzszüneti egyezséghez, s arra készül, hogy januárban részt vesz - első ízben - a palesztin választásokon.

Abbászra Izrael és az Egyesült Államok is nyomást gyakorol, hogy az "útiterv" keretében lásson hozzá a Hamász leszereléséhez; Izrael enélkül nem tárgyal a palesztin államiságról. A Hamász azonban nem hajlandó erre, Abbász pedig belső harcok kirobbanásától tart.

A Hamász választási részvételét ellenezve, Ariel Saron izraeli miniszterelnök a napokban kijelentette, kormánya megakadályozza a szavazás lebonyolítását, ha a Hamász nem teszi le a fegyvert, és nem változtatja meg "szörnyű" alapokmányát.

Gazal szerint az ilyen izraeli nyilatkozatok csak erősítik a Hamász pozícióját. Ha pedig Abbász - Izrael és az Egyesült Államok nyomására, a Hamász jó szereplésétől tartva - másodszor is elhalasztja a választásokat, az a Palesztin Hatóság legitimációjának elvesztéséhez vezetne, és ez esetben a Hamász lépéseket tenne saját hatalmi szerveinek kiépítésére. "S akkor párhuzamos hatóságok lesznek" - mondta.

(MTI)