Noha a csomagterv az összes jelentős légszennyező anyagot érinti, főként a dízel-autókból a levegőbe jutó ún. "finom" részecskék csökkentésére összpontosít, valamint a talajszinti ózonszennyezésre. Az intézkedések, amelyek között új szabályozási javaslatok is szerepelnek, várhatóan 7,1 milliárd euró költséget jelentenek évente az unió számára, ha 2020-ra teljesen magvalósítják őket. Az eredeti változat becsült költségvonzata 12 milliárd euró volt. Az intézkedésektől várható éves megtakarítást az egészségügyi költségek tekintetében 42 milliárd euróra becsülik.

A unió bizottsága ez év júliusában tette fiókba a levegőminőség javítását célzó tervet, mert általános vitát akart lefolytatni a környezeti témával kapcsolatban. Hasonló sorsra jutott hat másik kezdeményezés is, amelyek a tengerek védelmével, a hulladékkal, a talajjal, a növényvédő szerekkel, a természeti erőforrásokkal és a városi környezettudatos gazdálkodással függtek össze. A levegő minőségének javítását célzó intézkedésekkel szemben az volt a kifogás, hogy túlságosan költségesek.

A bizottság adatai szerint évente 370 ezer ember hal meg a rossz levegőminőség következtében. A mostani döntésekkel ezt a számot 230 ezerre akarják csökkenteni 2020-ig, ami 40 százalékos javulást jelentene a 2000. évi adathoz képest. A bizottság mostani stratégiája kiterjed az összes olyan forrásra, amely hozzájárul a levegőminőség romlásához. Az európai autógyártók most attól tartanak, hogy az előírások értelmében a mai szintekhez képest 80 százalékkal kell majd csökkenteniük a káros anyagok kibocsátást, és ezért igyekeznek a megfelelés határidejét a legtávolabbra tolni.