Kemény szavakkal illették a jegybank elnökét a Dresdner londoni elemzői. A véletlennek tudva be megemlítették, hogy Járai Zsigmondnak az euró bevezetéséről szóló pesszimista nyilatkozata egybeesik az MSZP támogatottságának erősödésével.

Az MNB elnöke hétfőn kijelentette: szerinte teljességgel lehetetlen az euró 2010-es bevezetése, mert ahhoz olyan mélyreható változtatásokra lenne szükség az államháztartásban, amelyekre a közeljövőben nem lát esélyt. A Dresdner-csoport az MTI tudósítása szerint keddi elemzésében felidézi, hogy míg ők folyamatosan a bevezetés 2-3 éves csúszásáról beszéltek, "Járai eddig csak a 2010-es céldátum tarthatóságát fenyegető kockázatok és a késés elkerüléséhez szükséges reformok hangsúlyozására szorítkozott, és még egyszer sem zárta ki egyértelműen az időbeni csatlakozás lehetőségét".

Az elemzés szerint a feszültséget tovább fokozhatja, hogy az MNB hívta fel az uniós statisztikai hivatal figyelmét arra, hogy a kormány a költségvetésen kívül akarja elszámolni az autópálya-építkezéseket. A kormánynak nehéz lenne olyasmiért az MNB-t hibáztatnia, ami nem a jegybank hibája - az Eurostat dolga eldönteni, hogy miképp értékeli a költségvetési kiadásokat -, de "nem valószínű, hogy az ügy kezelési módja nagyban javítaná a felek közötti viszonyt" - írták az elemzők.

A DrKW szerint ugyanakkor "érdekes módon megfigyelhető", hogy "Járai retorikájának eszkalációja" egybeesik az MSZP választói támogatottságának erősödésével. "Ez minden valószínűség szerint csak (véletlen) egybeesés... mindenesetre azt várjuk, hogy a kormány alapállása egyre populistább lesz a 2006-os választások közeledtével, és ezt jó eséllyel egyre erősebb kritika fogja kísérni az MNB részéről" - áll az elemzésben. A várhatóan e két fejleményhez járuló növekvő bizonytalanság közepette a kormány és a jegybank közötti eszkalálódó és erősen átpolitizált viszály "az utolsó dolog, amit a befektetők a következő hónapokban látni akarnak". A választások közeledtét jellemző általános politikai bizonytalansággal együtt ez a forgatókönyv eladási hullámot indíthat a magyar konstrukciókban, aminek kockázata az ingatag makrogazdasági alapok miatt egyébként is makacsul jelen van - írták.