Egyetemek, főiskolák: csak a név marad
Jövőre már sehol sem indulhatnak a klasszikus értelemben vett egyetemi és főiskolai képzések: a felvételizők már csak az úgynevezett bachelor képzésekre jelentkezhetnek. Feltéve persze, hogy az Országgyűlés elfogadja a felsőoktatási törvényhez benyújtott egyéni képviselői módosító indítványt, amely felhatalmazást ad az intézményeknek az úgynevezett bolognai rendszerre történő átállásra.
A módosító indítvány általános vitája tegnap kezdődött meg. A képviselőknek igyekezniük kell. Ha nem szavazzák meg időben a változtatásokat, nem készül el decemberre a jövő tanév felvételi tájékoztatója, amelyből a diákok megtudhatják, milyen szakok indulnak. A törvénymódosításra azért van szükség, mert Mádl Ferenc volt államfő tavasszal nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Mádl kifogásai nem a bolognai rendszerre vonatkoztak, a jogszabály mégis hónapok óta az alkotmánybírák asztalán hever.
A most elsős hallgatók 38 százaléka egyébként már az új rendszerhez tartozó bachelor képzésre jár, több mint 40 szakon ugyanis - elsősorban az agrár, a honvédelmi, a rendvédelmi, a műszaki és az informatikai területeken - már megkezdődött a bolognai típusú oktatás. A teljes átálláshoz a felsőoktatási törvényt módosítani kell.
A bolognai rendszer lényege, hogy a hallgatók előbb az úgynevezett bachelor képzésre járnak. Innen vagy a munkaerőpiacra, vagy feljebb, a masterképzésre lépnek, onnan pedig a doktori fokozatra. A bachelor - magyar nevén: felsőfokú alapképzés - általában hat félévig tart, és a hallgatóknak 180 kreditet (az egyes tantárgyak teljesítéséért járó pontokat) kell összegyűjteniük. Vannak kivételek. A műszaki, az építész és az építőmérnöki alapképzések például hét félévig tartanak, és 210 kreditet kell összegyűjteniük a hallgatóknak. Európában ugyanis egy építészmérnöki diplomának ez a feltétele. Márpedig hazánk elsősorban azért csatlakozott több mint 30 másik európai országgal együtt 1999-ben a bolognai nyilatkozathoz, hogy részt vegyen az egységes európai felsőoktatási térség kialakításában.
A masterképzések időtartama minden szakon egységesen az előző szakaszt követő újabb négy félév lesz, amelynek során a hallgatóknak 120 kreditpontot kell összegyűjteniük. Ezekre a helyekre az alapképzést elvégzett hallgatók 35 százaléka kerülhet be az egyetemek és a főiskolák által előírt felvételi vizsga alapján. A bachelor szakokra viszont a kétszintű érettségi eredményeivel lehet bekerülni.
A jövőben a hagyományos értelemben vett egyetem és főiskola titulus csak az intézmények nevében marad meg: master szakot ugyanis egyetemek és főiskolák is indíthatnak. Eddig 36 szakra - műszaki, informatikai, honvédelmi - adtak be a felsőoktatási intézmények masterszak-indítási kérelmet. Ezek várhatóan jövőre el is indulhatnak például a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen, a Miskolci Egyetemen és a Budapesti Műszaki Főiskolán.
