Harmadszor is májusban lesz a választás
Bár a parlamenti pártok között meglehetős egyetértés alakult ki abban, hogy 2006. április 9-e lenne az országgyűlési választások első fordulójának legmegfelelőbb időpontja, választási szakemberek szerint egyetlen dátum jöhet szóba, s ez: május 7.
Az alkotmány szerint a választásokat négyévenként, áprilisban vagy májusban kell megtartani. Ünnepnapon, illetve egy nappal előtte és utána nem szavazhatunk. Így most kiesik a húsvét, illetve - május elseje közelsége miatt - április 30-a. Jövőre a húsvétot április 16-17-én ünnepeljük, május elseje pedig hétfőre esik. Így április 9-e vagy május 7-e az első fordulóra szóba jöhető két időpont. Az eddigiek alapján akár május 14. és 28. is lehetne a két kiválasztott nap. Csakhogy a választási törvény rögzít még egy szabályt (valószínűleg ez kerülte el a pártok figyelmét): abban az esetben, ha a szavazást - akár az első, akár a második fordulóban - meg kell ismételni, azt az előző fordulót követő hetedik napra kell kitűzni. Ez a szabály kizárja április 9-ét, hiszen akkor a második forduló április 23-ára esne, vagyis a megismételt szavazást a május 1. szomszédságában lévő április 30-án kellene tartani. Kiesik a harmadik variáció is, mert abban az esetben május 28-a lenne a második forduló dátuma, s az esetleg rákövetkező megismételt szavazás már kicsúszna a májusból. Vagyis: a választás egyetlen lehetséges időpontja: május 7-e, illetve május 21.
A köztársasági elnöki hivatalhoz közel álló körökből azt az információt kaptuk: a szakemberek gondolatmenete helytálló.
Május 7-e politikailag pikáns dátum. Egyrészt, mert május elseje a baloldal egyik kiemelkedő ünnepe, és közel van a választásokhoz. A jobboldali pártok tiltakoztak is, amikor 1994-ben és 1998-ban Göncz Árpád május 8-ára, illetve május 10-ére írta ki a választásokat. 2002-ben Mádl Ferenc államfő viszont április 7-re tűzte ki az első fordulót.
A választások időpontja befolyásolja azt, hogy a jelenlegi, illetve a következő Országgyűlés választja-e meg Polt Péter legfőbb ügyész utódját. Polt mandátuma május 16-án jár le. Ha az első forduló május 7-én lesz, akkor valószínű, hogy a jelenlegi összetételű parlament dönthet a legfőbb ügyész posztjáról, egyszerű többséggel, vagyis az MSZP-SZDSZ-kormány leválthatja az általa sokat bírált legfőbb ügyészt. A Sólyom Lászlót jól ismerők ugyanis azt állítják: az államfő gondolkodásmódja kizárja azt a lehetőséget, hogy a legfőbb ügyész posztja egy pillanatig is betöltetlen maradjon. Márpedig az ő mandátuma
16-án jár le, az újonnan alakuló parlament viszont csak a második fordulót követő harmincadik napra hívható össze. Így a legfőbb ügyészi tisztség legalább másfél hónapon át betöltetlen lenne. Mindebből az következik: a legfőbb ügyész utódjáról még május 7-e előtt dönteni kell.