Földtörténet Felcsúton: vagyon, közösség

Jó üzlet a rét, árok, nádas, legelő Felcsúton. Elkészült az előzetes vizsgálati jelentés az Orbán-bizottságban.

"Orbán Viktor felesége jelentős földterületet vásárolt Felcsút környékén annak a Bognár Sándornak a közreműködésével, akit az Orbán-kormány idején a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. (HKG) vezérigazgatójának neveztek ki, majd aki egyik kedvezményezettje lett az rt. privatizációjának. A földtulajdon megszerzése után másfél hónappal a térség példátlan méretű címzett támogatást kapott, s ennek révén jelentősen megnövekedtek a földterületek értékei - növelve ezzel az Orbán-család vagyonát". Ez olvasható az Orbán-család állami forrásokból történt meggazdagodását vizsgáló parlamenti bizottságnak a Népszabadság birtokába jutott részjelentésében, amit várhatóan szerdán tárgyal a bizottság. A testület a bizottsági meghallgatások, újságcikkek és hivatalos iratok alapján összegezte az elsőként a Magyar Hírlap által közölt történetet.

A dokumentum szerint Bognár Sándor 1999-ben váratlanul került a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság Rt. (HKG) vezérigazgatói székébe, majd két évvel később, amikor az Orbán-kormány rábólintott az állami gazdaságok privatizációjára, egyik, Flier Jánossal közös cége "rendkívül kedvezményes" - egy későbbi kormányzati vizsgálat szerint törvénytelenül nyújtott - állami hitelből tulajdonrészt szerzett a magánosított társaságban. Két héttel később Bognár - aki magánszemélyektől 50 hektár földet vásárolt Felcsút környékén 5 és fél millió forintért - 2001 októberében 7 hektár szántót, 26 hektár rét-árok-nádast, valamint 16 hektár legelőt adott el Lévai Anikónak, Orbán Viktor feleségének, 6 millió forintért.

Két hónappal később a parlament kormánypárti többsége lehetővé tette, hogy a címzett támogatásokra pályázó települések utólag nyújtsák be igényüket. Ennek azért van jelentősége a vizsgálóbizottság szerint, mert így juthatott 2,7 milliárd forintos állami támogatáshoz (belterületi vízrendezésre) Alcsútdoboz, Felcsút és négy további Fejér megyei település, amelyeknek - bár nem voltak a legrászorultabbak - az e célra fordított összes támogatás 90 százaléka jutott.

Pár nappal az országgyűlés döntése előtt Orbán Viktort Felcsút díszpolgárává avatták. Az exkormányfő mellesleg a Felcsút SE igazolt játékosa. A sportegyesület körül Bognár Sándor és Flier János egyaránt "bábáskodott".

A milliárdos állami beruházás következtében mára a felcsúti, illetve alcsútdobozi földek ára a részjelentés szerint több mint az ötszörösére emelkedett. Ha ezeket a földeket belterületté nyilvánítják - amit terveztek is -, az értékük tovább emelkedik. Ezt a tervet Orbán korábbi közlése szerint az ő kérésére állították le. Hasonló tervekről számolt be a Magyar Hírlap: a Háromhalom Rt. kapcsán laptársunk az M1-es autópálya közelében fekvő, privatizált egykori állami gazdasági földek belterületté nyilvánításának tervét valószínűsítette.

Naptár

1999. július A HKG vezérigazgatóját az új tulajdonos, az ÁPV Rt. váratlanul felállítja, helyére Bognár Sándort nevezi ki.

2000-2001. Bognár vezérigazgatói tisztségét kihasználva vásárol földeket Felcsúton. Közben - 2001 tavaszán - az Orbán-kormány engedélyezi 12 állami gazdaság, köztük a HKG privatizációját.

2001. október. Bognár tulajdonrészt szerez a HKG Rt.-ben, két héttel később eladja földjeit Lévai Anikónak.

2001. december. A parlament engedélyezi, hogy címzett támogatásra a települések utólag pályázhassanak, majd 2,7 milliárdos támogatást szavaz meg Felcsútnak és öt másik településnek.

2005-re a felcsúti földárak a 2000-es átlag több mint ötszörösét érik.

Az Országgyűlés hétfőn Vadai Ágnes szocialista képviselőt választotta meg az Orbán-bizottság elnökévé Molnár László helyett, aki azért kényszerült lemondani tisztségéről, mert korábban hamisításban vétkesnek találták.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.