Negyed százalékponttal 6,25-ről hat százalékra mérsékelte tegnap az alapkamatot a monetáris tanács. A piac által várt lépésnél azonban jóval nagyobb érdeklődést keltett, milyen indokokat fűz a döntéshez a testület, és miként magyarázza meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy Brüsszelben végül is olyan álláspontot csikart ki az unió statisztikai hivatalából, az Eurostatból, hogy tarthatatlanná vált az idei költségvetési hiány kormányzati terve, és ennek nyomán megkérdőjeleződött az euró 2010-es bevezetése.

Az ülés után tartott sajtóértekezletén Járai Zsigmond, az MNB elnöke örömét fejezte ki, hogy a gazdasági és pénzügyi bizottság nagyjából két héttel ezelőtti, az uniós pénzügyminiszterek összejövetelét megelőző tanácskozásán Szapáry György alelnök feltette a kérdést, vajon megfelel-e az eurózóna normáinak, ha a megépült sztrádaszakaszokat az állam egy állami vállalatnak eladja, amely ezt a vételt hitelfelvétellel fedezi, s azt befizeti a büdzsébe. Járai szerint az MNB, amelynek a KSH-val és a PM-mel együtt ellen kell jegyeznie az euró bevezetését szolgáló konvergenciaprogramhoz kapcsolódó adatszolgáltatást, már az év eleje óta kétségeit hangoztatta, és ez volt az utolsó alkalom, hogy ezt a kérdést ebben a brüsszeli körben feszegesse. Szapáry is a jegybank hitelességére hivatkozott, amikor elmondta, hogy ő csupán rákérdezett a brüsszeli ülésen, vajon, mehet-e ez a megoldás. A választ nem tudta. - Az Eurostat mondhatott volna igent is - jegyezte meg. Ám az ülésen több nagy tagállam képviselője is úgy reagált, hogy ezt aztán gyorsan ki kell vizsgálni, jobb előbb, mint később. Ezzel egyébként Szapáry is egyetértett, mondván, csak tisztába kell tenni a dolgokat, a finanszírozás részletei amúgy ismertek voltak, gazdasági hatása az ügyletnek ezért nincs is, valóban pusztán elszámolási változásról van szó. Arra még nem adott pontos választ sem ő, sem a jelen lévő statisztikus, Sándor György ügyvezető igazgató, hogy valójában hogyan is kell a kimutatásokat elkészíteni, mert az Eurostat végleges módszertani állásfoglalása még nem született meg. (Lapunk úgy tudja, hogy ezt szeptember 26-án közli az Eurostat.)

Járai ehhez még hozzátette: az országnak nem érdeke, hogy a kormány valóságos hiánycsökkentés helyett egyéb tranzakciókkal igyekszik eleget tenni a deficit mértékére tett ígéretének. Szerinte átfogó reformra, gyökeresen új államháztartási politikára lenne szükség. - A kormány tesz erőfeszítéseket a hiány féken tartására, de ez csak arra elegendő, hogy ne romoljon tovább a helyzet - hangoztatta, majd megtoldotta azzal: bárki is kezd hozzá jövőre, nagyon nehéz dolga lesz, hogy a szétzilált költségvetést helyre tegye. Bár úgy vélekedett, ma már minden politikai erő tisztában van azzal, hogy csak radikális reformok segíthetnek. (Igaz, ezek megkezdését sem a pénzpiacok nem követelik, amelyek 2003 óta nem büntetik a fiskális tévelygéseket, sem az unió, amely voltaképpen lehetőséget ad a halogató politikára.)

Ezzel szemben egy másik sajtóértekezleten Veres János pénzügyminiszter üdvözölte a kamatcsökkentést, amelyet szerinte a szigorú költségvetési politika mozdított elő, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy magyar részről szorgalmazták a sztrádafinanszírozás elszámolhatóságának idő előtti napirendre tűzését. Minthogy az Eurostat a hónap végén publikálja útmutatását, egyelőre az idei hiány mértéke Veres szerint a GDP arányában 3,6 százalék plusz autópálya-építés, jövőre pedig 2,9 plusz ugyanez a tétel. A Népszabadság információi szerint a többlethiány 2005-ben legfeljebb 1,5, 2006-ban 1,3 százalékra tehető. A teljes deficit tehát 5,1, illetve 4,2 százalékra rúghat, ideértve, hogy az elszámolhatóság változása más ügyletre, például a Budapest Airportra is vonatkozik valamilyen mértékben.

A jegybank elnöke viszont azért is melegen üdvözölte, hogy az MNB-nek sikerült kiugratni a nyulat a bokorból, mert ezzel megakadályozott egy, az adófizetők számára rendkívül rossz pénzügyi konstrukciót. Ha az Állami Autópálya Kezelő Rt. jelenik meg a piacon a hitelért, azt drágábban (magasabb felár mellett) kapja meg, mint az állam. Hetven-száz bázispontra (0,7-1 százalékpontra) becsülte a különbséget Járai, ami szerinte húsz év alatt sok-sok milliárd forinttal drágítaná meg az autópálya-finanszírozást. Szakértői körökben lapunknak elismerték, hogy drágább lehet ez a módszer, de annak mértékét kereskedelmi banki körökben kétségbe vonták. Arra is hivatkozva, hogy ha az állam jelenik meg többletigénnyel a nemzetközi piacon, neki is magasabb felárat kell fizetnie. Hozzátették: ez az aggodalom 2001-2002-ben nem jellemezte a jegybankot, amikor az előző kormány idején az MFB vett fel ilyen módon hitelt.

Mindennek ellenére a monetáris tanács csökkentette a kamatot, a kedvező inflációs és nemzetközi befektetői környezetre hivatkozva. Ez persze arra is utal, hogy bár a költségvetési politikát a testület kockázati tényezőnek tartja, a hiány nem akadályozta a fogyasztói áremelkedés ütemének látványos lassulását. - Az uniós verseny és a kiskereskedelem átalakulása levitte, és tartósan alacsonyan tartja az inflációt, mondta Járai, kiigazítva így a közlemény szövegét, amely ennek az ellenkezőjét tartalmazta. A tagok aggódtak a további, a már korábban bejelentettekhez képest új adócsökkentések miatt is, erre az elnök tisztázta, hogy például a benzin áfacsökkentésének előre hozását ellenzik, s általában minden adócsökkentést, ami nem jár egyértelmű kiadásmérsékléssel. Kérdésünkre, hogy mit szól akkor az ellenzék még nagyobb benzinár-csökkentést szorgalmazó javaslataihoz, azt mondta, az üzenet általános érvényű, mindenkire vonatkozik.

Szapáry György és Járai Zsigmond a tegnapi sajtótájékoztatón. Az elnök örült alelnöke fellépésének