Adó beadva
A várakozásoknak megfelelően tőzsdeélénkítő megállapodást kötött tegnap a kormány és a BÉT. Gyurcsány Ferenc kormányfő bejelentette: a megállapodásban foglalt intézkedéseket a kormány száz lépésének részé-vé teszik. Az öt újabb kormányzati lépés keretében 2006-tól bevezetik a negyedik nyugdíjpillért: egy minden magánszemély által vezethető előtakarékossági számlát. Az ide befizetett összegekre az önkéntes pénztáriakkal egyenértékű adókedvezmény jár, ám a számla tulajdonosa maga dönthet arról, hová fekteti a pénzét. A 2007-től bevezetendő - eleinte 10, majd 2010-től 18 százalékos - kamat és árfolyam-nyereség-adót az első 50 ezer forintig nem kell megfizetni (ez körülbelül az egymillió alatti bankbetéteket teszi majd tehermentessé). A kormány összesen évi 100 millió forintos pályázati kerettel támogatja a közepes cégek tőzsdei bevezetését, és a középiskolai oktatásba beépítik a gazdasági és tőzsdei ismeretek elsajátítását szolgáló tananyagot.
A megállapodás elemeit, az új lépéseket beépítették a kormány adótörvénycsomagjába - ezt tegnap terjesztette be a parlamentnek a kabinet. Napirend előtti felszólalásában a kormányfő minderről ezt mondta: az adóreform biztonságot és kiszámíthatóságot teremt az adórendszerben a következő öt évre. A program eredményeként a GDP 38 százalékáról annak kevesebb mint 35 százalékára csökken az adóelvonások szintje. A program ezermilliárdos adócsökkentést tartalmaz - jövőre 200 milliárd forinttal mérséklődnek a terhek. A beterjesztett javaslatok általában megfelelnek az előzetes terveknek.
A Sulinet-kedvezmény megtartása az egyetlen jelentősebb módosulás a korábbi kormányzati tervekhez képest. Igaz, meglehetősen szigorított formában marad meg a szabaddemokraták édes gyermeke. Az iskolásokhoz egyébként nem kötődő - mert mindenki által igénybe vehető - informatikai kedvezmény akár már novembertől csak teljes számítógépes konfiguráció vagy laptop megvásárlása esetén járna. Vagyis: teljesen véget vetnének az 50 százalékos adóleírási lehetőséggel megvett digitális kamerák korának.
Az szja-ban ezen kívül minden marad az eredeti formában. Jövőre 38-ról 36 százalékra csökken a felső kulcs, a sávhatár 1,5 millióról 1,55 millióra emelkedik, aztán 2010-ig több lépésben egészen 3 millió forintra nő. Az adójóváírás és a kiegészítő adójóváírás továbbra is adómentessé teszi a minimálbért - igaz, csak a szakképzetlenek számára megállapított legkisebb keresetet. A családi kedvezmény az egy és kétgyermekeseknél megszűnik, a háromgyermekeseknél havi 4 ezer forintra nő - ehelyett viszont emelkedik a családi pótlék. A munkáltató által adómentesen adható béren kívüli juttatásokat a bruttó bér 15 százalékában, illetve évi 500 ezer forintban maximálják.
A nyereségadó az ötmillió forintnál kisebb profitot elérő cégek esetében 10 százalékra csökken - és jövőre már az iparűzési adó száz százaléka levonható lesz az adóalapból.
Az áfa felső kulcsa 25-ről 20 százalékra csökken. A - tegnap már el is fogadott - intézkedés az üzemanyagok esetében október elsejétől, más érintett termékek (például a villanyáram, a csokoládé, az üdítők, a televízió, a mosó- és tisztítószerek, valamint a telefon és távközlési díjak) esetében január elsejétől érvényes. Olcsóbbak lesznek a zömmel előfizetéses rendszerben értékesített sajtótermékek is: az 5 százalékos áfakörbe kerülnek. A gépjárműveknél a regisztrációs adó növelésével, a dohánytermékek, a szeszes italok esetében a jövedéki adó növelésével kompenzálják az adócsökkentést - itt az ár a legjobb esetben is ugyanaz marad. Az áfatörvényben közelítik a magyar paragrafusokat az uniós előírásokhoz: megszűnik az arányosítási kényszer az állami támogatásoknál, s fordított adózást vezetnek be a hulladék-anyag értékesítésekor.
Az ekho bevezetése a művészek és újságírók számára teremt kedvezőbb foglalkoztatási lehetőségeket. Az érintett szakmák munkaviszonyszerűen foglalkoztatott tagjainak lesz kedvezőbb az új adó. Az ekho mellett lehet majd evázni is - igaz csak más tevékenységre. Az érintett szakmák képviselői az ekho szerint elszámolt jövedelmük után 15 százaléknyi, a kifizetők pedig 20 százaléknyi adót, járulékot fizetnének.
A luxusadó a beterjesztett törvényjavaslat szerint a százmillió forint feletti értékű ingatlanok tulajdonosait sújtaná: a százmillió feletti érték fél százaléka volna évente. A törvény új ingatlan-értékelési módszert vezet be - meglehetős munkára késztetve az önkormányzatokat. A javaslat terület- és településtípus szerinti értékhatárokat állapít meg, amelyek között a helyi rendeletben kell megállapítani az alkalmazandó négyzetméterárat, majd ez alapján el kell végezni az értékbecslést. Ekkor azonban figyelembe lehet venni az épület korát, a lakás komfortfokozatát.
A következő öt évben - az szja-tábla változásain kívül - a kormány tervei szerint még 2006 novemberétől megszűnik a fix egészségügyi hozzájárulás, a munkáltatói tb-járulék 2007 januárjától 29-ről 26 százalékra, majd 2009-től 24 százalékra csökken. Az iparűzési adó 2008-ban szűnhet meg.
