Az immár hagyományosnak tekinthető Zengő-túra az idén is több száz embert mozgatott. Helybélieket és távolról érkezetteket. Természetjárókat és környezetvédőket. És a köztársasági elnököt, akiről már egy hete tudni lehetett, hogy ő is megmássza a 682 méter magas Zengőt. Időben megérkezett az elengedhetetlen kellékekkel - Mercedes, biztonsági őrök. A felesége társaságában jött a túra találkozóhelyére, Pécsváradra, ahol ovációval fogadták. Egy-egy jelvény és vándorbot átadásával "tiszteletbeli Zengő-őrré" fogadták őket. Útközben civil képviselőkkel beszélgetett, a csúcson álló vendégházban aláírta a Zengő-emlékkönyvet, s miután megmelegedett az őrtűznél, az egykori Zengő-várról szóló régészeti előadást is meghallgatta.

A miatta odasereglett újságíróknak nem kívánt nyilatkozni. Ezzel próbálta tompítani a túra politikai üzenetét, próbálta egyszerű állampolgári sétának minősíteni az utat, de hát mindenki tudja, hogy ez a szombati nap az új köztársasági elnök demonstratív lépése volt. Februárban is járt már a Zengőn, csak akkor még nem volt államfő. Nem is várta ott őt kamerasereg.

Akkor még nem ismerhette a Zengőre tervezett lokátor titkos katonai dokumentumait sem. Szűk két hete a Honvédelmi Minisztériumban Juhász Ferenc tárcavezető mutatta be neki a NATO által anyagilag is támogatott fejlesztést. Ezek az anyagok annyira titkosak, hogy Sólyom László nem vihette magával - annak ellenére sem, hogy ő a magyar hadsereg főparancsnoka. Megígérték neki, hogy hamarosan kap egy példányt, de addig várjon türelemmel. A főparancsnok addig is felsétált a hegyre, a katonai vezetők gyomra meg elkezdett idegesen rángatózni.

Sólyom László személyében ugyanis a lokátorkoncepció meggyőződéses ellenzője ért fel a csúcsra. Környezetvédő szemmel közelít a kérdéshez, minden más érdek csak ezután következhet. Ráadásul e szempár gazdája most augusztustól számított öt éven keresztül köztárasági elnökként figyeli a hazai történéseket. Alig másfél hónapos regnálása alatt beolvasott az USA-nak - ujjlenyomatügy -, odamondott az Európai Uniónak - Brüsszel nem az atyaúristen, Budapest legyen aktívabb -, a Zengővel pedig közvetlenül a hadügynek, közvetve a NATO-nak üzen. Sokan úgy érzik, joggal, hiszen a lokátorügyet már az elején elrontották. A honvédség alternatívát sem kínálva megpróbálta erőből lenyomni a fejlesztést. Nem jött össze. Megbukott a helyieken, illetve a hozzájuk csatlakozó zöldeken és szakértőiken. Utóbbiak egyike volt Sólyom László.

Hogy egyértelmű legyen a véleménye: Sólyom László augusztus eleji interjújában úgy fogalmazott: álláspontja szerint csak akkor lehet alkotmányos a lokátor megépítése, ha bebizonyították, hogy nincs semmilyen más lehetőség. Ilyen bizonyítékot mindeddig nem szolgáltattak - mondja. A 2004 őszén nyilvánosságra hozott szakértői jelentés szerint is létezik alternatív megoldás. Az államfő korábban több, a Zengő védelmében szervezett konferencián is a radar megépítése ellen szólt.

A nagy ellenző most nem mondott semmit. Csak sétált. Véleménynyilvánításra van öt éve.