Várhatóan a Budapesti Értéktőzsdén ma délelőtt tartandó sajtótájékoztatón jelenti be Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Veres János pénzügyminiszter és Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke társaságában a kormány új tőzsdeélénkítő csomagját. Öt újabb lépés egészíti ki a százat - most először külső kezdeményezések kerülnek a sorozatba. Értesülésünk szerint a csomag egyik eleme, hogy 2007-től a kamatokból és az árfolyamnyereségből származó jövedelmek első 50 ezer forintja adómentes marad. Csak az e feletti jövedelmet terheli majd a 2007-től tervezett, tízszázalékos kamat- és árfolyamnyereség-adó. A kormány emellett 25 százalékról tíz százalékra mérsékelné a tőzsdei társaságok által magánszemélyeknek fizetett osztalék adóját, és bevezeti a BÉT által korábban szorgalmazott negyedik nyugdíjpillért, a nyugdíj-előtakarékossági befektetési számla intézményét.

A három legfontosabb elemből az első, az ötvenezer forintos adómentességi küszöb nem igazán tűnik engedménynek, legalábbis a kamat- és árfolyamnyereség-adó 2007-es bevezetésének júliusban történt első bejelentéséhez képest. Akkor ugyanis a kormány még csak a több millió forintos betétekre ígérte a 2010-ig tíz, ezután 18 százalékos közteher kivetését. Márpedig az ötvenezer forintos kamatjövedelem, illetve árfolyamnyereség ennél kisebb megtakarításból is könnyen összejöhet. Ez persze a 2007-ben jellemző hozamok, banki kamatok függvénye elsősorban, amelyek szintjét előre megjósolni lehetetlen. Öt százalék körüli betéti kamatokkal számolva mindenesetre nagyjából egymillió forint lehet majd az a küszöb, ami felett a kamatjövedelmet már adó terheli.

A kamat- és árfolyamnyereség-adót érintő eleme még a csomagnak, hogy az ilyen jellegű jövedelmekből a veszteségek, költségek levonhatók lesznek, sőt ezeket a veszteségeket két éven keresztül elszámolhatóvá tennék.

A csomag legfontosabb elemének az új nyugdíj-előtakarékossági számla bevezetése tűnik, amelynek lényege, hogy minden magánszemély saját nyugdíj-előtakarékossági számlát vezethet, az erre elhelyezett összegeket pedig a maga választotta módon fektetheti be, választhat a befektetési alapok, az állampapírok, a részvények vagy akár a biztosítási alapok közül is. A számlán tartott megtakarítására pedig ugyanazon kedvezmények járnak, mint a nyugdíjpénztárba fizetett összegekre - feltéve persze, hogy a pénzhez csak a nyugdíjba vonulásakor nyúl tulajdonosa. Nem kell tehát kamat- vagy árfolyamnyereség-adót fizetni, a számlára, adott évben utalt összeg 30 százaléka - legfeljebb százezer forint - pedig levonható a személyi jövedelemadóból.

A tőzsdeélénkítő csomag bevezetését a kormány azzal indokolhatja, hogy a pesti börze látványos fejlődése ellenére máig nem tölti be azt a gazdasági szerepét, amely az ország gazdasági fejlettsége alapján indokolt lenne. Nem jelennek meg új cégek a parketten - ezt a bevezetési költségek támogatásával ösztönözné a kabinet -, és a hazai befektetők érdeklődése is minimális. Az intézmények konzervatív befektetési politikájuk miatt kevés részvényt vásárolnak, a lakosság pedig önállóan szintén nem vállalja a részvénybefektetések kockázatát. Megtakarításainak alig 1,3 százalékát tartja a tőzsdén, szemben a fejlett országokra jellemző 20-30 százalékos aránynyal.

A tőzsdeélénkítő csomag, azon belül is a negyedik nyugdíjpillér tőzsdeélénkítő hatását ugyanakkor már most sokan kétségbe vonják, mondván: az intézmények befektetési gyakorlata azért konzervatív, mert ezt várják el a nyugdíjpénztárak, alapok ügyfelei, tehát maga a lakosság. Valószínű tehát: ha mindenki maga dönthet majd a nyugdíjra szóló befektetéseiről, a többség szintén a biztonságra megy majd, részvények helyett inkább állampapírba fekteti a félretett pénzét.

Az új nyugdíj-előtakarékossági forma ugyanakkor végzetes csapást mérhet az önkéntes nyugdíjpénztárakra. Ha ugyanis egy minimális költséggel fenntartható számlára megkapható ugyanaz az adókedvezmény, aligha lesznek sokan, akik ezzel szemben a magas költséggel dolgozó nyugdíjpénztárak szolgáltatásait választják inkább.

A napi kereskedést figyelik a Budapesti Értéktõzsdén