Mi tettük fel a kérdést - mondta Missura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank szóvivője, arra válaszolva, hogy tényleg a jegybank hívta-e fel az Eurostat figyelmét a magyar autópálya-finanszírozás elszámolására. Mint megírtuk: az Eurostat tulajdonképpen nemet mondott a magyar sztráda-trükk egy jelentős, az idei költségvetést érintő részére, és ezzel az uniós elszámolású hiány a GDP 3,6 százaléka helyett valószínűleg annak 5,1 százaléka lesz - a nyugdíjreform-korrekciót figyelembe véve. Ez utóbbi nélkül a deficit 4,7 százalék helyett 6,2 százalék lehet, vagyis magasabb még a tavalyinál is - így a kormány nem tud majd eredményt felmutatni a deficit csökkentésében.

Az ügy az uniós pénzügyminiszterek múlt heti ülését előkészítő tanácskozásán vetődött fel. Szapáry György, az MNB alelnöke ugyanis - mint szombaton megírtuk - itt kételyeinek adott hangot az autópálya-finanszírozás elszámolásával kapcsolatban. Az Eurostat azonnal elkezdte vizsgálni az ügyet, és a magyar kormány számára kedvezőtlen állásfoglalást adott ki. A döntés azért váratlan, mert az Eurostatnak csak jövő augusztusban, az idei költségvetésről szóló jelentésünk leadásakor kellett volna foglalkoznia az elszámolási kérdésekkel.

Missura Gábor szerint a kérdést azért kellett felvetni, mert jobb előbb ismerni az unió álláspontját. A finanszírozás átalakításának statisztikai megítélése ugyanis kérdéses volt.

A Pénzügyminisztériumnál (PM) továbbra is azt hangsúlyozzák, hogy az ügy statisztikai, elszámolási kérdés. A pénzforgalmi hiány (a kiadások és bevételek alakulásáról számot adó, minden hónapban közzétett mutató) marad, és a vártnak megfelelően alakul majd az év végén. Ezenkívül pedig a sztrádák finanszírozása is a költségvetésen kívülre kerülhet. Pichler Ferenc, a tárca kabinetfőnöke a manchesteri ülést illető kérdésünkre annyit mondott: az előkészítő ülésen a PM képviselője is részt vett, ott valóban szó esett a magyar költségvetésről, ám az ott elhangzottakról nem szoktak beszélni.

Az, hogy az autópályaügy miatt mennyivel emelkedik az idei hiány még kérdéses - az dönti el, mikor veszi át a sztrádafinanszírozást és -lebonyolítást az erre kijelölt Állami Autópálya Kezelő (ÁAK) Rt. Az Eurostat állásfoglalása szerint ugyanis csak akkortól számolható el a költségvetésen kívüli sztrádaépítésnek egyetlen kapavágás is, miután azt egy, az államháztartási körbe nem tartozó szervezet átvette. A kérdés azért kérdés, mert a kormány már folyó építéseket tesz át az állami tulajdonú, de külső bevételei miatt mégsem az állami körbe tartozó ÁAK-hoz. A folyamatban lévő építkezések egyes szakaszai, építményei már tavaly elkészültek (178 milliárd forintos értékben) - aminek átvételéért az ÁAK fizet a büdzsének. Ez az Eurostat szerint tulajdonképpen privatizáció (nem folyó bevétel), míg a magyar kormány ezt is a PPP-program részének tekintette és üzleti típusú bevételnek számolta el. A másik rész - az idei 158 milliárd forint értékű építés - sorsa kérdéses. Minden attól függ, mi mikor készül el, és ki veszi azt át. Amennyiben ugyanis a megrendelő és átvevő az ÁAK, akkor az költségvetésen kívüli tétel, amennyiben az állam, akkor az büdzsén belüli, és a hiányt növeli (ahogyan a tavaly elkészült műtárgyak értéke is). Vagyis: minél előbb kerül át az ÁAK-hoz a sztrádaépítés, annál kisebb lesz a deficit. Csakhogy az ezzel kapcsolatos szerződések még mindig váratnak magukra, sőt az ügylet finanszírozásához szükséges kötvénykibocsátást megelőző road-show-t is lefújták.

Az azonban így biztos: ha az ÁAK az idén átveszi a sztrádaügyeket, a jövő évi költségvetést az Eurostat-döntés már nem érinti, hiszen így is, úgy is a büdzsén kívül jelenik meg az autópálya-költség. Így az euró 2010-es bevezetése sem látszik annyira veszélyeztetettnek.

Ma ismét kamatdöntő ülést tart a jegybank Monetáris Tanácsa - a kérdés, hogy a tagok csökkentik-e tovább a történelmi mélyponton lévő 6,25 százalékos alapkamatot. Az elemzők korábban - a kedvező inflációs adatok, a stabilan erős forint és a térségbe áramló jelentős külföldi tőke miatt - biztosra vették, hogy a kamatszint az év végére 5,75 százalékra csökken. A további kamatcsökkentés azonban most kérdésessé vált: az autópályatrükk elutasítása révén emelkedő államháztartási hiány miatt a jegybank dönthet az óvatosság és a jelenlegi kamatszint megtartása mellett is.