Kaszinóból zeneiskola
A két épületen kívülről is nyomot hagyott az idő múlása. Amíg a gyár, az egykor tizenháromezer dolgozót foglalkoztató kohászat működött, volt gazdája a kulturális intézményeknek is. A felszámolás után azonban a gyárhoz kötődő patinás épületek ügye egy ideig háttérbe szorult, végül az önkormányzat kapta meg őket, de pénze a városnak sem volt felújításukra.
Az ózdi Olvasó Egyletet 1884-ben harmincegy vasgyári dolgozó alapította. Az újságok gyűjtése mellett hatvan kötettel alapított könyvtár rövid idő alatt komoly kulturális intézménnyé nőtte ki magát, saját dalárdája, zenekara és színháza volt. A hétvégi idegenvezető szerepére vállalkozó Tóth István ózdi országgyűlési képviselő megemlíti, hogy a gyári rézfúvósok első karmestere, Schuch Ferenc a fővárosi operettszínházat hagyta ott azért, hogy ózdi zenekart szervezhessen. A régi Olvasó helyett 1923-ban és 24-ben újat épített a Rimamurány-salgótarjáni Vasmű Rt. - az emléktábla tanúsága szerint: "munkásai művelődésére és nemes szórakozására". A szomszédban álló 1884-ben épített kaszinó viszont a mérnökök és tisztviselők szórakozását szolgálta, a biliárdteremben, kártyaszobában, tükörszalonban az egyszerű munkásoknak semmi keresnivalójuk nem volt.
Ózdon, ahol nincs már égbe nyúló kohó, nem látszanak az egykori hatalmas csarnokok sem, és csupán fotók és festmények őrzik a városképet egykor meghatározó kéménysor emlékét, az Olvasó és a Kaszinó épülete az egyik meghatározó öröksége a kohászat utáni korszaknak. A Kaszinót már régebben lezárták, az Olvasó 1997-ig működött, mozielőadásokat, középiskolás szalagavató bálokat rendeztek itt, azután bezárták azt is. Évek teltek el anélkül, hogy az épületet fűtötték, takarították volna, ez idő alatt többet romlott az állaga, mint előzőleg évtizedek alatt.
A hétvégén idelátogató érdeklődőknek a képviselő azzal a hírrel szolgált, hogy a Kaszinó épületét 322 milliós címzett támogatással felújítják, és az épületben működik majd a városi zeneiskola. A városrész rehabilitációjára szánt milliókból pedig komoly összeget fordítanak az Olvasó helyreállítására is, amely, bár egykori szépségét már nem nyeri vissza, újra az egyik kulturális intézmény lesz.