Kaszinóból zeneiskola

Ezt nem lett volna szabad megnéznem - törölgeti könnyeit az ózdi Olvasó épülete előtt egy nyugdíjas asszony. - A színjátszókörrel hatszor léptünk fel itt. Itt voltak a bálok. Nagyapám fényképe lógott a falon, mint gyári munkás a századelőn. És most? Pusztulás mindenütt. Kitört ablak, málló vakolat. Néhány év alatt az enyészeté lett minden. Jobb lett volna, ha nem jövök el. Rembeczky Lajosné a nyitott kapuk hétvégéjén látogatott el az egykori kohászváros két patinás, ám évek óta zárva tartó intézményébe: az Olvasóba és a Kaszinóba. Hosszú évek óta nem látta belülről az Olvasót, ahol fiatalkora nagy részét töltötte. Az üresen kongó, pusztuló helyiségek látványa szíven ütötte.

A két épületen kívülről is nyomot hagyott az idő múlása. Amíg a gyár, az egykor tizenháromezer dolgozót foglalkoztató kohászat működött, volt gazdája a kulturális intézményeknek is. A felszámolás után azonban a gyárhoz kötődő patinás épületek ügye egy ideig háttérbe szorult, végül az önkormányzat kapta meg őket, de pénze a városnak sem volt felújításukra.

Az ózdi Olvasó Egyletet 1884-ben harmincegy vasgyári dolgozó alapította. Az újságok gyűjtése mellett hatvan kötettel alapított könyvtár rövid idő alatt komoly kulturális intézménnyé nőtte ki magát, saját dalárdája, zenekara és színháza volt. A hétvégi idegenvezető szerepére vállalkozó Tóth István ózdi országgyűlési képviselő megemlíti, hogy a gyári rézfúvósok első karmestere, Schuch Ferenc a fővárosi operettszínházat hagyta ott azért, hogy ózdi zenekart szervezhessen. A régi Olvasó helyett 1923-ban és 24-ben újat épített a Rimamurány-salgótarjáni Vasmű Rt. - az emléktábla tanúsága szerint: "munkásai művelődésére és nemes szórakozására". A szomszédban álló 1884-ben épített kaszinó viszont a mérnökök és tisztviselők szórakozását szolgálta, a biliárdteremben, kártyaszobában, tükörszalonban az egyszerű munkásoknak semmi keresnivalójuk nem volt.

Ózdon, ahol nincs már égbe nyúló kohó, nem látszanak az egykori hatalmas csarnokok sem, és csupán fotók és festmények őrzik a városképet egykor meghatározó kéménysor emlékét, az Olvasó és a Kaszinó épülete az egyik meghatározó öröksége a kohászat utáni korszaknak. A Kaszinót már régebben lezárták, az Olvasó 1997-ig működött, mozielőadásokat, középiskolás szalagavató bálokat rendeztek itt, azután bezárták azt is. Évek teltek el anélkül, hogy az épületet fűtötték, takarították volna, ez idő alatt többet romlott az állaga, mint előzőleg évtizedek alatt.

A hétvégén idelátogató érdeklődőknek a képviselő azzal a hírrel szolgált, hogy a Kaszinó épületét 322 milliós címzett támogatással felújítják, és az épületben működik majd a városi zeneiskola. A városrész rehabilitációjára szánt milliókból pedig komoly összeget fordítanak az Olvasó helyreállítására is, amely, bár egykori szépségét már nem nyeri vissza, újra az egyik kulturális intézmény lesz.

Megújul az ózdi Kaszinó épülete
Megújul az ózdi Kaszinó épülete
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.