Szerencsére vannak ellenpéldák is. Nagy-Britanniában a londoni merényletek ellenére egy muzulmán lányt, Hammasa Kohistanit választották szépségkirálynőnek, így a büszke briteket ő fogja a Miss Worldön képviselni.

Az iszlámellenesség egymás kultúrájának hiányos ismeretéből, az iszlámnak a terrorizmussal való azonosításából fakad. Holott a terrorizmus nem az iszlámból, hanem annak egynémely fundamentalista irányzatából ered, s többek között a szegénységből adódó kilátástalanság táplálja, és az, hogy a globális változások bizonytalanná s a leegyszerűsített ideológiákra fogékonyabbá teszik az embereket.

A londoni események még inkább megmutatták, hogy a terrorizmus nem állítható meg pusztán biztonságpolitikai eszközökkel - hiszen a második merénylet előtt példátlan rendőri készültség volt. Amit tehetünk: a terrorizmust tápláló szegénység visszaszorítása, egymás kultúrájának jobb megismerése, a mérsékelt iszlám szervezetek támogatása, a terrorszervezetek pénzügyi hátterének gyöngítése - és mindemellett lenne még egy eddig mellőzött módszer: a terrorizmus társadalmi bázisának szűkítése a muzulmán nők segítségével! Ugyanis ők a terrorizmus legfőbb áldozatai!

A terrorizmus elfogadása az erőszak társadalmi elfogadását is jelenti, ami a gyengébbik nemet, a nőket fokozottan sújtja. A muzulmán és nem muzulmán áldozatok anyja ugyanúgy szenved gyermeke elvesztése miatt, mint az a szülő, akinek gyermekét erőszakkal szakítja el egy terrorszervezet. A nők már ezért is fogékonyabbak a békére, a megbékélésre. Ha pedig egyre több muzulmán nő vállalna békítő szerepet - ami, úgy vélem, nemünk sajátja -, akkor nagyobb esélyünk lesz a békés együttélésre.

Az erőszak elleni érzelmi-elvi fellépésnek megvan az erkölcsi alapja az iszlámban. Mohamed próféta szerint "a Paradicsom az anyák lábánál van". Amikor pedig megkérdezték, hogy a gyereknek melyik szülőt kell jobban tisztelnie, így válaszolt: "Először az anyát, másodszorra is az anyát, harmadszorra is az anyát, s csak negyedszerre az apát. "

Noha az anyának a családban betöltött szerepe fontos, a társadalmi helyzetük alárendelt. Emlékezhetünk a Lányom nélkül soha című könyvre és annak filmváltozatára, mely érzékletesen ábrázolta a muzulmán nők elnyomását és a szinte naponta elszenvedett erőszakot. Ennek megváltoztatását tehát nemcsak az emberiesség követeli meg, hanem ez nekünk is fontos érdekünk.

Az Európai Unió most olyan helyzetben van, hogy sokat tehet a nők érdekében az egyik kulcsfontosságú iszlám országban. Törökország csatlakozási tárgyalásának előkészítése során az unió komoly nyomást gyakorolhat az ott élő nők alapvető emberi jogainak érvényesítéséért.

Az Európai Parlament illetékes bizottsága napirenden tartja a törökországi nők helyzetét, s ez várhatóan fontos szempont lesz a csatlakozási folyamatban. A jövőben pedig azon leszünk, hogy a nők helyzetét az unió a partnerségre váró országoknál is tekintse alapfeltételnek.

A szerző az Európai Parlament képviselője (MSZP),
a nőjogi és esélyegyenlőségi
bizottság alelnöke