Második esély az újrakezdésre
A következő hetekben csaknem az egész dél-alföldi régióból toboroznak résztvevőket a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola, civil szervezetek és az evangélikus egyház által közösen szervezett Második Esély Népfőiskola novemberben induló, első hathetes kurzusára.
Egyelőre keveset tudni arról, mit fognak tanítani az első csoportba bekerülő huszonhat hallgatónak: ez attól függ, kik fognak jelentkezni. A program egyik célkitűzése ugyanis éppen az, hogy ne a meglévő iskolai struktúrába szorítsák be a jelentkezőket, hanem úgy alakítsák a képzési programot, hogy az minél inkább megfeleljen a hallgatók - és a munkaerőpiac - elvárásainak.
- Sokan azért maradnak ki a felnőttoktatás által nyújtott előnyökből, mert a jelenlegi iskolai rendszer nem kínál számukra lehetőségeket - magyarázza Litkei Júlia, a projekt nemzetközi menedzsere. A főiskolai oktató azt mondja: a népfőiskolával egy olyan alternatív felnőttképzési intézményt szeretnének életre hívni, amely Szarvas és a város száz kilométeres körzetében élő munkanélküliek, valamint az aktív, de veszélyeztetett munkavállalók képzését, mentális gondozását és munkaerő-piaci helyzetének javítását igyekszik felvállalni.
A gyakorlatban ez azt jelenti: önismereti tréningek, álláskeresési és problémamegoldási technikák, állampolgári ismeretek mellett szakmaspecifikus tudásanyagot is nyújtanak. A főiskola oktatói gárdájára támaszkodva a mezőgazdaság technológiai újításait éppúgy elsajátíthatják a résztvevők, mint a vállalkozói vagy a számítógépes ismereteket. Igény szerint szerveznek nyelvórákat vagy oktatnak szakmai tárgyakat. Az adott kurzus tananyagát - tizenkét hathetes tanfolyam lesz összesen 312 résztvevővel - a munkaadók is befolyásolhatják. A program keretében megkeresik a térség vállalkozásait, hogy megtudják: a cégvezetők milyen továbbképzéseket tartanak szükségesnek, mely feltételek teljesülése esetén vállalnák azt, hogy munkát adnak a tanfolyamon részt vevők egy részének.
A szarvasiak 390 millió forintra pályáztak, ebből 298 milliót nyertek meg az Európai Unió kísérleti foglalkoztatási és oktatási programokat támogató EQUAL keretéből. Lázár Zsolt projektvezető arról számol be: ha a teljes összeget megkapják, egy használaton kívüli egyházi iskolát teljesen felújítottak volna úgy, hogy annak padlásterében még egy önálló kollégiumot is kialakítanak. A csökkentett költségvetésből az épület tantermeit és vizesblokkjait hozzák rendbe, megvásárolják a szükséges számítógépeket, finanszírozzák az oktatást és a hallgatók ellátását.
Benkóczy-Tóth Tímea szakmai koordinátor arról számolt be: a kurzusok órái hat héten át hétfőtől péntekig egész nap tartanak. A hallgatóknak fizetik a felmerülő utazási költségeiket, ingyenesen kapnak ellátást, s a tanfolyam alatt a Körös partján álló kollégiumban szobákat bérelnek számukra. A tanfolyamot elvégzők visszamenőlegesen heti négyezer forintos ösztöndíjat kapnak, s keresetpótló támogatást is igényelhetnek.
A tanfolyamokon nem lehet államilag elismert végzettséget szerezni. Bár a kurzusokon diplomás munkanélküliek is részt vehetnek, a cél mégis elsősorban az, hogy az elszigetelt, a felzárkózásra esélytelennek tartott embereket szólítsák meg, s megadják számukra azt a kezdő támogatást, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy talpra álljanak. A hallgatók visszajelzéseit folyamatosan összegzik, a résztvevők sorsát a program lezárultát követően is figyelemmel kísérik: a tapasztalatokat mind a magyarországi, mind az EU más tagállamaiban hasonló munkát felvállaló partnerekkel megosztják.
Lázár Zsolt felvetésemre elismeri: az oktatási program sikere a gazdasági környezet alakulásán is múlik. A hátrányos helyzetű emberek munkaerő-piaci versenyképességének növelése ugyanis csak akkor hozhat eredményt, ha a térségben lesznek vállalkozások, amelyek igénylik is a versenyképes munkaerőt.
