Gátépítés éhségsztrájkkal
A napokban a bodrogközi Cigánd határában ünnepélyes keretek között lerakták az alapkövét a Vásárhelyi-terv keretében épülő első tiszai vésztározónak. A hivatalos megnevezéssel árapasztó tározónak nevezett létesítmény újfajta szemléletmódot hoz az árvíz elleni védekezésben, a gátak magasítása és erősítése helyett kijelölt területekre engedik a többletvizet, így az alsóbb szakaszokat már nem fenyegeti elöntéssel a folyó. A Vásárhelyi-tervben összesen tizenegy ilyen tározó kialakítása szerepel, ezek közül az első négy bodrogközi település - Cigánd, Nagyrozvágy, Ricse és Pácin - határában épülne meg. A 17 milliárd forintos beruházás 2006 végére készül el.
A bodrogközi vésztározó ötlete 2000 februárjában vetődött fel, amikor is a Bodrog áradása miatt katasztrófa sújtotta övezetté nyilvánították a Bodrog és a Tisza által határolt térség nagy részét. Két hónappal az árvíz levonulása után viszont már méteres repedések voltak láthatók a földeken, az áradás után ugyanis aszály sújtotta a térséget. Az akkori kormány ebben az időben kezdte keresni a Vásárhelyi-terv vésztározóihoz alkalmas helyszíneket, így jelölték ki az első beruházásra a négy bodrogközi falu által közrefogott mintegy huszonöt négyzetkilométernyi területet.
- A kormány 63 milliárd forintot ígért különböző infrastrukturális fejlesztésekre a tizenegy vésztározó által érintett ötvenöt településnek - mondta érdeklődésünkre Barati Attila, Pácin polgármestere. - A megállapodás úgy szólt, a beruházás addig nem kezdődhet el, amíg az ígért fejlesztéseket végre nem hajtják. Ezt idén januárban írásban is megerősítették. Ezzel szemben szeptember 15-én a környezetvédelmi és vízügyi miniszter elhelyezte a tározó gátjának alapkövét, ezzel az építkezés megkezdődött. Pácinnak másfél milliárd forint értékű szennyvízelvezető beruházást ígértek azért, hogy ha Szolnokon tízméteres vízállás alakul ki, a földjeinkre vezethessék a Tisza vizét. Az alapkő-letételi ünnepségen a miniszter viszont azt ígérte, hogy tárcája költségvetéséből elkészítteti a csatornahálózat terveit, ami több tízmillió forintos segítséget jelent. Csakhogy a terv nem azonos a csatornával, néhány tízmillió nem pótolhat másfél milliárdot. A vésztározó feltöltése után megemelkedő belvíz a derítőgödrök tartalmát felszínre hozhatja, ezért ragaszkodtunk a csatornahálózat előzetes megépítéséhez.
Barati Attila a 2004. évi 67-es számú, a Vásárhelyi-tervről szóló törvény 2. paragrafusára hivatkozik, amely az érintett településeknek juttatandó ellentételezésekről szól. A polgármester arra a mondatra hivatkozik, amely így szól: "A beruházás elválaszthatatlan részét képezi az érintett településeken a teljes közmű-infrastruktúra kiépítése."
A pácini polgármester szerint a gátépítés mellett ígért fejlesztések fedezete nem szerepel a jövő évi költségvetés terveiben sem. Ezt az információt mind a Belügy-, mind a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban megerősítették. Barati Attila ezért úgy döntött, október 1-jétől éhségsztrájkba kezd, és lezáratja a Pácin és a szlovákiai Nagykövesd közötti határátkelőhöz vezető egyetlen utat. Ez utóbbi ugyanis egy 350 méteres önkormányzati úton át közelíthető meg, amelyet öt évvel ezelőtt nem akart a településtől átvenni a közlekedési tárca, az megmaradt az ő kezelésükben. A polgármester azt tervezi: útfelújításra hivatkozva lezáratja az átkelőhöz vezető önkormányzati fenntartású útszakaszt, ezzel megbénítja az évente 250 ezer utas átlépését lebonyolító átkelő forgalmát. (Rendőrségi forrásokból megtudtuk: a közlekedés huzamosabb ideig történő akadályozása útügyi szabálysértésnek minősül; a rendőrség felléphet az elkövetők ellen, és intézkedhet a forgalom helyreállításáról.)
Az említett határátkelő ugyanaz, amelynek megnyitását követelve Barati Attila - a szlovákiai Nagykövesd polgármesterével és két szlovákiai önkormányzati képviselővel közösen - tizenhárom napon át folytatott éhségsztrájkot 1993-ban. Tizenhárom nap után az akkori szlovák kormányfő a határőrség parancsnokával üzent nekik, hogy abbahagyhatják akciójukat, az átkelőt megnyitják.
A pácini polgármester most a vésztározó megépítésének ellentételezéseként ígért beruházásokért készül éhségsztrájkra. Akciója helyszíneként a cigándi építési terület határában álló kereszt környékét választotta. Tervei szerint október elsejétől kezdve éhségsztrájkja végéig nem hagyja el a gátépítés helyszínét, és ez idő alatt csak vizet és vízben oldható vitaminkészít-ményeket vesz magához.
Mint mondta, senkit nem kért arra, hogy tartsanak vele, de elképzelhető, hogy több helybeli gazda is csatlakozik tiltakozó akciójához azok közül, akik földjüket az építkezéshez már átadták, de az árát azóta is hiába várják az államtól.
