Szegeden szeptember 14-én alakult meg a Szeged 2015 Tanács, amelynek tagjai a város legfontosabb szervezeteinek vezetői, köztük népes csapattal a Szegedi Tudományegyetem irányítói és kutatói. A település agytrösztje a második Nemzeti Fejlesztési Terv helyi célkitűzéseit hivatott kidolgozni. A Baráth Etele európai ügyekért felelős miniszter jelenlétében tartott alakuló ülés után a csapat rendszeresen öszszejön a közeljövőben.

Botka László polgármester kérdésünkre válaszolva hangsúlyozza: noha a város fejlesztési terve az egyetem versenyképes kutatási főirányainak csúcstechnológiát igénylő vállalkozásokká való átváltására, sikeres vállalatok és jól fizetett munkahelyek kialakítására épül, nagyon fontos, hogy ehhez hozzáigazítva európai forrásokból megteremtsék a hiányzó alapinfrastruktúrát. A nagy fejlesztések jó része például Újszegeden valósul majd meg, és nagyon fontos, hogy új Tisza-hidak létesüljenek, megkönnyítendő a kapcsolattartást a különböző helyszínek között.

Miskolcon az egyetem társadalmi kutatóintézete már ki is dolgozta - az önkormányzat megrendelésére - a megyeszékhely 2007 és 2012 közötti időszakára szóló fejlesztési stratégiát. Ez is jelzi, hogy a több mint tizenkétezer hallgatót oktató Miskolci Egyetem - mint Besenyei Lajos rektor is hangsúlyozza - jórészt az egyetemre alapozva készítette el az Európa kulturális fővárosa cím elnyeréséért benyújtott pályázatot.

Káli Sándor, Miskolc polgármestere elmondta: egy területcsere folytán az egyetem sportpályája mellett épül meg Miskolc legnagyobb, nemzetközi sportrendezvények megrendezésére is alkalmas uszodája. Cserében az egyetem megkapja a városközpontban álló régi zenepalota épületét, amelyben zenei képzést indíthatnak.

Akárcsak Miskolcon, az egyetem Debrecenben is valóságos "város a városban". A Debreceni Egyetem a cívisváros legnagyobb intézménye: a hallgatók létszáma eléri a 28 ezret, a dolgozóké a hétezret, az egyetem több mint 40 milliárdos költségvetése pedig egy megyei jogú városéval vetekszik. Nagyon szoros az önkormányzat és az egyetem kapcsolata. A főépület előtti tér egyelőre nem az intézmény, hanem a város tulajdona, de - mint Nagy János rektortól megtudtuk - a teret a megyeszékhely térítésmentesen a Debreceni Egyetem birtokába adja majd. A város ingatlancserékkel segíti az egyetemi fejlesztéseket, az intézmény pedig - jellegéből adódóan - tudományos és kulturális szolgáltatásokat nyújt.

Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere elmondta: a városháza napi kapcsolatban van például a matematikai és informatikai intézettel. Kósa Lajos szorosnak nevezte a kulturális együttműködést is: a város és az egyetem évi öt-ötmillió forintos hozzájárulással létrehozott egy közös kulturális alapot, amely rendezvényszervezéseket támogat.

A város és az egyetem együttműködése kisugározhat a gazdaság területére. Győrött ennek az az alapja, hogy - mint Szekeres Tamás, a győri Széchenyi István Egyetem rektora mondta - egyetemük piacképes tudást ad az elhelyezkedéshez. A multinacionális vállalatok - példa az Audi - főként azért jönnek Győrbe, mert hosszú évtizedeken át kialakult munkakultúrája és hasznosítható tudást adó egyeteme van. Balogh József polgármester azt tapasztalja: a jelentős tőkét befektető cégek letelepedésük előtt tájékozódnak a város oktatási rendszeréről. Rechnitzer János, az egyetem dékánja kutatásokkal igazolta, hogy minden olyan forint, amelyet a város az egyetem fejlesztésére fordít, busásan megtérül. A város stratégiájának kidolgozásában és napi működésének megszervezésében remekül tudja hasznosítani az egyetemen fölhalmozott tudást. Jó példa erre, hogy az egyetemi szakemberek közreműködnek a győri közlekedés teljes átszervezésében.