Európában heves politikai vita folyik az iszlám közösségek helyéről a demokratikus jogállamban. Sokan attól tartanak, hogy a kontinens lassanként Eurábiává válik. Németországban az úgynevezett becsületbeli gyilkosságok miatt robbant ki vita a multikulturalizmusról. Elfogyott a hollandok türelme: a multikulturalizmust már a fundamentalizmus melegágyának tartják.

Észak-Amerikát, a multikulturalizmus bölcsőjét is elérték a vita hullámai. Tavaly decemberben a kanadai Ontario állam ügyészsége vizsgálatot rendelt el a választott döntőbíróság intézményéről.

Az Islamic Institute of Civil Justice korábban iszlám vallási döntőbíróság megalapítását szorgalmazta. „A nem moszlim országokban élő moszlimok olyanok, mint a vándorló beduinok: a saría, az iszlám törvények vonatkoznak rájuk függetlenül attól, hogy éppen hol tartózkodnak” – érvelt a szervezet.

A iszlám vallási törvény, a saría az élet minden területére kiterjed, és nem ismeri el a női egyenjogúságot. Lehetővé teszi a többnejűséget. Válás esetén szinte mindig az apának ítéli a gyereket. Öröklési vitákban is a férfiakat részesíti előnyben. 

Az önkéntes alapon működő iszlám vallási döntőbíróság családi (válási, öröklési és gyermekelhelyezési) ügyekben lett volna hivatott dönteni.

A döntőbíráskodás intézményét egy 1991-ben hozott törvény szabályozza Kanadában. Ez lehetővé teszi önkéntes – katolikus és zsidó – vallási bíróságok működését. Az iszlám döntőbíróság megalakítását ezek mintájára képzelték el.

A döntőbíróságokról szóló vizsgálatot Marion Boydra bízták. Boyd korábban Ontario állam legfőbb ügyésze és a Női Ügyek Minisztere volt az Új Demokrata Párt (NDP) kormányzása idején.

A tavaly decemberben elkészült terjedelmes jelentés ajánlásaiban a tekintélyes jogász a döntőbíráskodás intézményének fenntartása és a vallási bíróságok mellett foglalt állást. Ha az iszlám bíróságokat mégsem engedélyezik – tette hozzá –, akkor a hasonló katolikus és zsidó intézményeket is fel kell számolni.

Emberi jogi és a női jogvédő aktivisták tiltakoztak az állásfoglalás ellen. Szeptember elejére tüntetést szerveztek.

A jelenlegi legfőbb ügyész sajtóközleményben biztosított mindenkit, hogy a döntőbíróságokhoz önkéntes alapon fordulnak az érintettek, és garantálni fogják a nők jogait.

Nem mindenkit sikerült megnyugtatnia. Az Ontarióban felvonuló nők egyenesen a tálibokhoz hasonlították a kormányt, és az iszlám fundamentalizmus megerősödésének veszélyére hívták fel a figyelmet.

„Abban a reményben jöttünk ide, hogy egy szabad, világi államban élhetünk” – nyilatkozta egy Iránból menekült nőket képviselő szervezet vezetője. „Nekem ne magyarázzák meg a saríát – mondta egy másik emigráns. – Iránból származom, ahol a nőellenes saría már huszonhét éve érvényben van, és megengedi például a házasságon belüli nemi erőszakot.”

„A barbár törvények hívei úgy érvelnek, hogy önkéntes alapon működnek majd az iszlám bíróságok” – figyelmeztet az iráni Perzsa Újság. – Csakhogy a nyelvet nem beszélő, iskolázatlan nők azt sem tudják, milyen jogaik vannak. Ha mégis, akkor nem lesz bátorságuk férjükkel és családjukkal szembeszállva világi bírósághoz fordulni.

A tiltakozás végül meghátrálásra kényszerítette a kormányt. Dalton McGuinty kormányfő bejelentette, hogy nem engedélyezik az iszlám döntőbíróságok felállítását. „Nem lesz saría Ontarióban. Egyáltalán semmilyen vallási döntőbíróság sem lesz. Mindenkire ugyanaz a törvény fog vonatkozni” – idézi nyilatkozatát a BBC.

A női jogvédők és emberjogi aktivisták üdvözölték a döntést. De a történet ezzel nem zárult le. A bejelentés értelmében ugyanis a katolikus és zsidó döntőbíróságokat is megszüntetik.

A tervezett módosításokat a vallástalanság győzelmeként értékelő vancouveri katolikus lap szerint lehetett volna olyan megoldást találni, amely lehetővé teszi az emberi jogok és az iszlám törvények együttes érvényesítését.

Hasonló szellemben nyilatkoztak a zsidó közösségek képviselői is – írja a Jewishtimes.com „A kanadai zsidók kiállnak a saría mellett” című cikkében.

Csakúgy, mint korábban a saría ellen tüntetők, ők is az alkotmányra hivatkoznak. De nem a törvény előtti egyenlőséget előíró cikkelyre, hanem a multikulturalizmusról szóló részekre. Ha kell, az alkotmánybírósághoz fordulnak.

Végre valamiben egyetértenek keresztények, zsidók és moszlimok. De ettől még nem lesz irígylésre méltó helyzetben a kanadai taláros testület, amelynek tagjai vélhetőleg burnuszt és csadort is viselhetnek.