Az eredeti tervekhez képest erősen felhígított dokumentum csekély előrehaladást hozott a szegénység és a terrorizmus elleni harc téren, a biztonság és az emberi jogok ügyének viszont lökést ad.

Péntekre számos vezető, közöttük George Bush amerikai elnök elhagyta New Yorkot, az ülésszakon maradottak vegyes érzelmek közepette fogadták el a dokumentumot: reménykedve, hogy az ENSZ történelmének legnagyobb csúcstalálkozója új lendületet hoz a fejlesztési célok elérésében, ugyanakkor pedig csalódottan a sovány eredmények miatt. A jubileumi ülésszakon 150 állam- és kormányfő vett részt.

Kofi Annan hangsúlyozta: soha nem látott megállapodás született a nemzetközi közösség felelősségéről a polgári személyeknek a népirtással és etnikai tisztogatással szembeni védelmével kapcsolatos felelősségéről. A további eredmények közé sorolta a béketeremtő bizottság létrehozását és azt, hogy a tagállamok megerősítették a 2000. évi milleneumi csúcstalálkozón a szegénység leküzdése terén a 2015-ig terjedő időszakra megfogalmazott célkitűzéseket.

Egyedül a venezuelai küldöttség ellenezte a dokumentum elfogadását. Röviddel a 35 oldalas dokumentum jóváhagyása előtt Ali Rodriguez külügyminiszter "groteszknek" nevezte a tárgyalások módját, mondván, hogy az a nagyhatalmak érdekeit helyezte előtérbe a kis és fejlődő országokéval szemben.

Goran Persson, az ENSZ-közgyűlés svéd elnöke reményét fejezte ki, hogy a dokumentum határozott politikai üzenet lesz a tagállamoknak az ENSZ és annak alapokmánya iránti kollektív elkötelezettségéről.

Az ENSZ-csúcstalálkozó záródokumentumának főbb pontjai

Messze elmaradt a várakozásoktól az ENSZ pénteken véget ért jubileumi csúcstalálkozója. A világszervezet történetének legnagyobb állam- és kormányfő-találkozójának végén a résztvevők az ENSZ jövőjéről és fejlődéséről szóló záródokumentumot fogadtak el, amelyben egyebek között szó van a szegénység és a terrorizmus leküzdéséről és a világszervezet reformjáról.

A mintegy 40 oldalas záródokumentum minimális kompromisszumnak tekinthető, számos vitás pontban megmaradt a merész megfogalmazásoknál. A szerény eredmény ellenére a tagállamok egyes képviselői bizakodásuknak adtak hangot, hogy a záródokumentum új impulzusokat ad a világszervezetnek. Az alábbiakban ismertetjük a dokumentum főbb pontjait.

FEJLŐDÉS. Megerősítették az öt évvel ezelőtt elhatározott millenniumi célokat, amelyek egyebek között előirányozzák, hogy 2015-ig a felére kell csökkenteni a világ szegényeinek számát, minden embernek képzési minimumot kell nyújtani, és meg kell állítani az AIDS terjedését. A tagállamoknak konkrét lépéseket kell tenniük avégből, hogy a fejlesztési segélyekre elkülönített kiadásaikat hazai össztermékük 0,7 százalékára emeljék.

EMBERI JOGI TANÁCS. Az eddigi, sokat bírált emberi jogi bizottság helyébe egy emberi jogi tanács lép. A testület feladatairól és jövőbeni tagjairól szóló döntéseket a tagállamok elhalasztották. Az eddigi emberi jogi bizottságban olyan államoknak is nagy befolyásuk volt, amelyek az emberi jogok megsértése miatt maguk is bírálatok célpontjaivá váltak.

BÉKEBIZOTTSÁG. Az újonnan létrehozandó grémium feladata az lesz, hogy a béke megszilárdításában segítsen a háborúk befejeződése után a válságtérségben. Egyelőre nem dőlt el, hogy a bizottságot alárendelik-e a Biztonsági Tanácsnak vagy a Közgyűlésnek. A BT-ben az ipari országoknak, a Közgyűlésben viszont a fejlődő államoknak van meghatározó befolyásuk.

VÉDELMI KÖTELEZETTSÉG. A Kanada által pártolt elképzelés szerint a tagországok beavatkozhatnának népirtás és háborús bűnök elkövetése esetén. Leegyszerűsödne a beavatkozásról hozandó döntés, ha polgári személyek üldözéséről van szó egy adott országban. Kofi Annan főtitkár a népirtások és etnikai üldözések elleni védelmi kötelezettséget a csúcstalálkozó egyik fő vívmányaként üdvözölte.

TERRORIZMUS. A tagállamok elítélik a terrort "annak minden formájában és megnyilvánulásában, függetlenül attól, hogy ki, hol és milyen céllal gyakorolja". A dokumentum azonban nem határozza meg a terrorizmus fogalmát. Kofi Annan és a nyugati országok követelték a polgári személyek elleni támadások elítélését.

AZ ENSZ KÖZIGAZGATÁSI REFORMJA. Ellenőrző hatóságokat állítanak fel, és megkönnyítik a külső vizsgálatokat. Az ENSZ-főtitkár hatalmi jogköreire vonatkozó döntéseket azonban elhalasztották. Eredeti elképzelés szerint a főtitkár jogot kapott volna a vezető tisztségviselők leváltására és a prioritások kijelölésére.

A BIZTONSÁGI TANÁCS REFORMJA. A dokumentumban csak arról esik szó, hogy a tárgyalásokat folytatni kell. Az év végéig az ENSZ-Közgyűlésnek meg kell vizsgálnia, hogy hol tartanak az ezzel kapcsolatos munkálatok. Kanada és Indonézia mély csalódásának adott hangot a BT elmulasztott reformja miatt, Macsimura Nobutaka japán külügyminiszter pedig jelezte, hogy országa fontolóra veszi kivonulását a négyek csoportjából (G4), melynek tagjai - Japán, Németország, Brazília és India - a maguk és még két afrikai állam állandó BT-tagsága mellett kardoskodnak. A csoport törekvései elsősorban az Egyesült Államok és Kína ellenállásán hiúsultak meg.


(MTI/AFP/Reuters)