"A terrorizmus az egész világot fenyegeti. Leküzdésére sürgősen közös erőfeszítéseket kell tennünk" - mondta az ENSZ szószékéről Szultan bin Abdel-Aziz herceg, szaúdi trónörökös, védelmi miniszter. Egyúttal bejelentette: országa a közgyűlés elé határozati javaslatot terjeszt, amelynek értelmében tanulmányoznák egy terrorizmusellenes nemzetközi központ létrehozásának lehetőségét.

Hugo Chávez venezuelai elnök a világszervezet székhelyének New Yorkból való áthelyezését szorgalmazta az Egyesült Államoknak az iraki háborúban játszott szerepe miatt. Chávez Washington szemére vetette, hogy saját lakosságán sem segített a Katrina hurrikán pusztítása nyomán. Ezenkívül a terrorizmus szításával vádolta George Bush kormányát, hibáztatva azt a megelőző katonai csapás doktrínájáért.

A háromnapos csúcsot azért hívták össze, hogy megemlékezzenek az Egyesült Nemzetek Szervezete megalakításának 60. évfordulójáról, és közös cselevési tervet fogadjanak el a terrorizmusnak, az emberi jogoknak, a gazdasági fejlesztésnek és a béketeremtésnek, illetve a világszervezet reformjának a kérdéseiben. A venezuelai elnök törvénytelennek nevezte a tervet, mondván, hogy az ENSZ 2000. évi csúcstalálkozóján elfogadott szegénységellenes célkitűzések sem teljesültek.

Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök, akit Európában az utolsó diktátornak titulált a Bush-kormányzat, kifogásolta, hogy Iránt és Észak-Koreát Washingtonból csak "fegyverek célkeresztjén át látják". Lukasenko nosztalgiával idézte fel a 15 éve széthullott Szovjetuniót, amely "összes hibája és melléfogása ellenére a remény és a támogatás forrása volt számos ország és nép számára". Szerinte a Szovjetunió tartotta egyensúlyban a világrendet, amelyet ma a válságokat fekete-fehérben látó Egyesült Államok ural a maga egyoldalú lépéseivel. Bírálta Washington jugoszláviai és iraki szerepvállalását is, kijelentve, hogy az igazi tömegpusztító fegyvert nem Irakban kell keresni, hanem az emberek milliárdjait sújtó nyomorban, amely "ráadásul faji szempontból is válogat".

Thabo Mbeki dél-afrikai elnök biztonsági kulcskérdésnek nevezte a szegénységet, és bírálta a világ vezetőit, amiért "kelletlen, lagymatag és gyámoltalan" lépéseket tesznek a több milliárd embert sújtó nyomor felszámolására. Mbeki rámutatott: még a mostani csúcsra előkészített dokumentum is beismeri, hogy Afrikában nem teljesültek a világszervezet milleniumi fejlesztési célkitűzései. Ezek között szerepelt például, hogy 2015-ig felére csökkentik a napi egy dollárnál kevesebből élők legalább egymilliárdos tömegét, megfékezik az AIDS és a malária terjedését, s világszerte mindenkinek biztosítják az alapfokú iskolai oktatást.

Mbeki üdvözölte az ENSZ-csúcs pénteken elfogadandó cselekvési tervének azt a megállapítását, miszerint egy "biztonsági közmegegyezés" akkor teremthető meg, ha összefüggésükben kezelik a globális fenyegetéseket - a fejlesztés, a béke, az emberi jogok, illetve a hagyományosan értelmezett biztonság kérdéseit. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez a konszenzus nem jöhetett létre az ENSZ-tagok közötti megosztottság és "a hatalmi egyensúly nagymértékű hiánya miatt, amely meghatározza a tagállamok viszonyát".

(forrás: MTI)