A Betonút Rt.-re 68 millió forint, a Strabag Rt.-re 182,6 millió, az Egút Rt.-re 74,7 millió, az Alterra Kft.-re 7,2 millió, a Hídépítő Rt.-re 182,5 millió, a Mota Rt.-re 29,5 millió, a Mélyépítő Rt.-re 32,4 millió, míg a Swietelsky Rt.-re 17 millió forint bírságot szabott ki a versenytanács.

A versenytanács döntése szerint a bírságok összegét a cégek 30 napon belül kötelesek befizetni, az ítélet ellen szintén 30 napon belül fellebbezéssel élhetnek.

A GVH hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárást 2004. márciusában, összesen 11 útépítő társaság ellen, 22 fővárosi út- és felüljáró rekonstrukciójával összefüggésben. A 11 vizsgálat alá vont cég közül a versenytanács a Hídtechnika, a Betonplasztika illetve a Vegyépszer esetében nem látta bizonyítottnak az összejátszást, ezért e három társaságot nem is marasztalta el.

Ezzel összefüggésben a 22 felújítás közül az Attila út, a Rákóczi út felújítását és az Erzsébet híd korrózióvédelmi munkáit is törölték az elmarasztalt beruházások közül.

A GVH indoklása szerint, a nyolc cég rendszeresen találkozót tartott, amiről az egyik fél által készített feljegyzés is tanúskodik. A versenytanács az előzetes vizsgálati adatokból bizonyítottnak látta az elmarasztalt cégek széleskörű kartell magatartását. A versenytanácsi ítélet kiemeli, hogy a cégek vagy piacfelosztásra használták fel a közbeszerzési pályázatokat, vagy fordítva, a tendereknek volt piacfelosztó tartalma.

A vizsgálat eredménye szerint 2001-ben a kartell magatartás érintette az Árpád úti felüljáró, a Széchényi úti felüljáró, a Szent Gellért rakpart, a Mártírok útja (Margit körút), Élessarok, Lőrinczi út, Erzsébet híd budai lehajtó, Hüvösvölgyi út, és a Rákos út rekonstrukcióját. A 2002-ben elvégzett, és vizsgálat alá vont 10 felújítás: a Róbert Károly körút-Hungária körút, a Tétényi út, a Ferihegyi úti felüljáró, a Fiumei út, a XIX. kerületben az 5-ös út bevezető szakasza, a rákospalotai Fő út, a XVI. kerületi György utca, a Száva úti felüljáró, a Határ úti gyalogos aluljáró, és a VII. kerületi Dembinszky út.

A tárgyaláson jelenlévő cégek jogi képviselői még az ítélethirdetés előtt azt kifogásolták, hogy a versenytanács nem rendelkezik közvetlen bizonyítékokkal az összejátszásra, hanem csak közvetett bizonyítékok és "szubjektív logika" alapján következtet a hatóság a kartell magatartásra. A felszólaló jogi képviselők azzal a versenytanácsi váddal sem értettek egyet, hogy a cégek kicserélték egymással üzleti titkaikat, ami a hatóság érvelése szerint szintén az összejátszást támasztja alá. Szerintük ezek nyilvános adatok voltak, amelyeket a közbeszerzési eljárásban közölni kell, mint például a gépekre, berendezésekre, szerszámokra vonatkozó információk.
(MTI)