"A szerkesztőség a törvényi határidőn belül a Legfelsőbb Bírósághoz felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Szárhegy-dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft.-nek az Élet és Irodalommal szemben indított per jogerős ítélete ellen" - áll a hetilapban.

A Fővárosi Ítélőtábla június 23-án másodfokon, jogerősen helyreigazításra kötelezte az ÉS-t a Tokajhegyalja Kft.-vel szemben, ezzel megváltoztatva az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság döntését. A Kizmanné Oszkó Marianne vezette bírói tanács az ÉS-t arra kötelezte, hogy a lap következő számában a kifogásolt cikkel azonos helyen és betűszedéssel alábbi helyreigazítást tegye közzé:  "Helyreigazítás. Lapunk 2005. március 11-i számában megjelent Tokaji Borcsaták II. című cikkben valótlanul állítottuk, hogy a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. 2000. szeptember 6-án, 2001. június 4-én, valamint 2001. december 2-án taggyűlést tartott, és azokon jegyzőkönyv készült".

A hetilap tavaly és idén tavasszal Tokaji borcsaták címmel több cikket közölt arról, hogy 2000-ben, illetve 2001-ben Orbán Viktor akkori miniszterelnök részt vett és tanácsokat adott a felesége érdekeltségébe tartozó tokajhegyaljai társaság - a Szárhegy dűlő-Sárazsadány-Tokajhegyalja Kft. - állítólagos taggyűlésein. Ezt követően április 8-án kért helyreigazítást a laptól a tokajhegyaljai társaság. Az első fokon eljárt Fővárosi Bíróság május 18-án az ÉS-nek adott igazat, és elutasította a Kft. helyreigazítási kérelmét, mert álláspontja szerint "nem vált kétségessé, hogy a felperesi társaság tagjai alkalmanként és a perbeli időpontokban összejöttek, és érdemben a társaság ügyeit tárgyalták".

Pataki Árpád bíró akkor úgy érvelt: "Jogi értelemben a jelen bíróság nem állapította meg azt, hogy a kérdéses három alkalommal szabályos taggyűlés lett volna, (...) hogy a résztvevők taggyűlésen vettek volna részt", ugyanakkor hozzátette: a per eldöntése szempontjából ennek nincs is érdemi jelentősége.

A másodfokú bíróság tanácsvezetője azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a sajtó-helyreigazítási perben önmagában a valótlan tényállítás megvalósítja a jogsérelmet. Az indoklásban kifejtette: a bíróság szerint az ÉS által beidézett tanú, Mayer Aranka - a Kft. egyik tagjának, Szász István Attilának a volt felesége - és a becsatolt "jegyzőkönyvek" nem tudták hitelt érdemlően bizonyítani az  alperes álláspontját.

A helyreigazítást az ÉS július 29-én megjelent számában közölte.

Kovács Zoltán, az ÉS főszerkesztője elmondta: azért nyújtották be szeptember elején a felülvizsgálati kérelmet, mert álláspontjuk szerint a másodfokú, jogerős ítélet az ügy érdemére kihatással jogszabálysértő. Ezen túlmenően fontosnak tartják, hogy a Legfelsőbb Bíróság hozzon határozatot egy olyan ügyben, amelyben korábban két egymásnak homlokegyenest ellentmondó ítélet született. "Ezt kívánja a jogbiztonság: fontos lenne egy Legfelsőbb Bírósági ítélet a sajtó-helyreigazítási ügyek távlatos megítélése szempontjából. Ha úgy tetszik, egy iránymutató ítéletre volna szükség a legmagasabb bírói fórum részéről" - tette hozzá.   
 
Mint mondta, egy rövid nyilatkozatban nehéz felsorolni az ítélet jogszabálysértő elemeit. Példaként említette, hogy véleményük szerint a jogerős ítélet "iratellenes", azaz más következik azokból az iratokból, amelyek a bíróság rendelkezésére álltak, mint amit a bíróság jogerős ítéletében kimondott.

A bizonyítékok mérlegelése "kirívóan okszerűtlen", és a bíróság jogszerűtlenül alkalmazta a Legfelsőbb Bíróság helyreigazítási perekben gyakran hivatkozott, 12. számú polgári kollégiumi állásfoglalását, de vannak figyelembe nem vett bizonyítékok is. "Ezek és a többi elem a felülvizsgálati kérelemben természetesen részletesen és remélhetőleg meggyőzően vannak kifejtve" - tette hozzá.
(MTI)