A NATO-tag Norvégiának húsz tisztje szolgál Irakban, vezérkari posztokon a Nagy-Britannia, illetve Lengyelország által vezetett haderők parancsnokságában, valamint az észak-atlanti szövetség iraki katonák kiképzését célzó missziójában. "Egyértelművé tettük, hogy Norvégiának meggyőződésünk szerint nem lehetnek tisztjei Irakban" - mondta Jens Stoltenberg az NRK norvég rádiónak, miután beszélt George Bush amerikai elnökkel, aki felhívta őt, hogy gratuláljon neki hétfői választási győzelméhez. "Folytatni kívánjuk ugyanakkor az Egyesült Államokkal való szoros együttműködést a terrorizmus elleni harcban" - tette hozzá.

Norvégia nem támogatta 2003-ban az Egyesült Államok vezette Irak elleni háborút, azt hangoztatva, hogy a hadjárathoz az ENSZ nem adott egyértelmű felhatalmazást, később mégis katonákat küldött Irakba az ottani helyzet stabilizálására, miután Washington bejelentette a hadműveletek befejezését.

A Stoltenberg vezette Norvég Munkáspárt és a liberális Centrumpárt "vörös-zöld" szövetsége nyerte a hétfőn megtartott norvég parlamenti választásokat, és ezzel leválthatja a kereszténydemokrata Kjell Magne Bondevik jobbközép kormányát. Bondevik bírálta Stoltenberg iraki kivonási terveit, felidézve, hogy a munkáspárt támogatta kormányát, amikor ENSZ-mandátummal 170 katonát küldtek Irakba. "Az ENSZ misszióban (szolgáló) 170 (katona) rendben volt, ellenzik viszont a NATO-misszióban lévő húszat. Egyáltalán semmi következetesség nincs abban, amit a munkáspárt tesz" - mondta a leköszönő kormányfő az NRK rádióban. (MTI)