Ez azt jelentené, hogy az ekho szerint adózó magánszemélyek továbbra is maradhatnának evás társaságok tagjai, illetve egyéni vállalkozókként sem kellene kilépniük az evakörből. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) és a Pénzügyminisztérium (PM) között létrejött megállapodás szerint ez a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy egy magánszemély munkaviszonyt, illetve önálló tevékenységet folytató magánszemélyként vállalkozási jogviszonyt létesítene a munkáltatójával. A foglalkoztatónak és az alkalmazottnak is legalább a minimálbér után a teljes társadalombiztosítási járulékot meg kellene fizetnie. Az a fölötti jövedelemnél a munkavállaló választhatná az ekhót. Ekhózni tehát csak magánszemélyként megkötött szerződés alapján lehetne. Előfordulhat azonban, hogy ugyanez a magánszemély evás vállalkozása egy másik cégtől egyéb megbízást kap. Ebben az esetben az ekhós magánszemélyek vállalkozóként vagy társaság tagjaként a jövőben is evázhatnának. Az még egyelőre kérdéses, hogy ugyanaz a személy ugyanattól a cégtől kaphatna-e ekhós, valamint evás jövedelmet is.

A gazdasági kabinet ugyanakkor 25 millió forintban maximálná az ekhós és az evás jövedelmek összevont értékhatárát. Ez a limit vonatkozna arra az esetre is, ha valakinek csak ekhós vagy csak evás jövedelme van. Ezzel gátat szabnának annak, hogy kétszer 25 millió forint jövedelemig adózhassanak kedvezményesen az érintettek.

Az ekhót választók is részesülnek pénzbeli tb-juttatásokban, hiszen az ekho feltétele, hogy legalább a minimálbér után teljes járulékot kell fizetni. Egyelőre még nem készült el az az iránymutatás, amely meghatározná, milyen kritériumok alapján minősül egy vállalkozói szerződés valódinak. Fő szabályként elmondható, hogy munkaviszonynak minősül, ha az alkalmazottnak a munkáltatója rendelkezésére kell állnia, vállalkozói jogviszonynál viszont csak a késztermék előállítása a szerződés tárgya.