A világszervezet másik 38 tagállama miniszteri szintű küldöttséget küldött - mint ahogy az érdemi munka jelentős része is a jövő heti külügyminiszteri szakaszra marad. A három napra elosztott 153 felszólalást gyakorlatilag lehetetlen követni, a szózuhatagból tegnap Dzsalal Talabani iraki, Hu Jintao kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve Ariel Saron izraeli, Manmohan Szingh indiai és Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő beszédét kísérte a legnagyobb érdeklődés.

A csúcstalálkozó résztvevői és a diplomaták tartózkodnak attól, hogy kudarcnak minősítsék az elért eredményeket. A szót gyakorlatilag csak a New York-i sajtóértekezleteken kérdező újságírók ejtik ki, mindenki más sikerről beszél, bár annak mértékét illetően jelentősen eltérnek a vélemények.

Az amerikai közvéleményt alig foglalkoztatja a történelminek beharangozott esemény: a hírtelevíziók csak Bush elnök szerdai beszédére, és a Biztonsági Tanács ülésének kezdetére kapcsoltak New Yorkba, különben a legfelső bíróság leendő elnökének szenátusi meghallgatását, és a hurrikánokkal kapcsolatos híreket közvetítették. A vezető amerikai lapok, például a The New York Times és a The Washington Post belső oldalakon, saját magukhoz mérten szerény terjedelemben foglalkoztak a világszervezet jubileumi csúcstalálkozójával.

Magyarország nevében Sólyom László aláírta a nukleáris terrorizmus megakadályozását célzó ENSZ-egyezményt. Az egyezmény bűncselekménnyé nyilvánítja nukleáris anyagok birtoklását és az azokkal való fenyegetést. Az ENSZ-csúcs első napján negyven ország képviselői már aláírták. Az egyezmény azután lép hatályba, ha már 22 ország ratifikálta. (MTI)

Az ENSZ hatvanadik évfordulója alkalmával összegyûlt világcsúcs résztvevõinek tablóképe