Sólyom: az ENSZ reformja sürgetőbb, mint valaha
Sólyom László szerdán, helyi idő szerint kora este (közép-európai idő szerint csütörtökön röviddel éjfél után) szólalt fel a világszervezet jubileumi csúcstalálkozóján. Hangsúlyozta, hogy az ENSZ nélkül a világon ma kevesebb biztonság, szabadság, igazság és társadalmi demokrácia lenne. A világ napjainkban ugyanakkor példátlan kihívásokkal és súlyos fenyegetésekkel néz szembe, ezért egy megújuló, megreformált szervezetre van szükség - mondta a magyar köztársasági elnök, a terrorizmusra, a tömegpusztító fegyverek terjedésének a veszélyére, a fegyveres belviszályokra, az éhínség, a szegénység, a járványok, természeti katasztrófák okozta szenvedésre, valamint a jövő nemzedékeit fenyegető környezetszennyeződésre utalva.
Magyarország - hangoztatta - teljesen egyetért Kofi Annan ENSZ-főtitkár jelentésének átfogó megközelítésével, amely kimondja, hogy a biztonsággal, a fejlődéssel és az emberi jogokkal kapcsolatos kihívások szorosan összefüggnek, és a rájuk adott válasznak ennek megfelelő kell lennie.
Sólyom László szükségesnek nevezte a közös erőfeszítések fokozását a terrorizmus ellen, amely aláaknázza a nemzetközi békét és biztonságot, és semmiféle körülmények között sem fogadható el. Az államoknak minden eszközzel meg kell oltalmazniuk állampolgáraikat a terrorizmussal szemben. Hangsúlyozta: az ENSZ tagállamainak ugyanakkor kötelességük, hogy biztosítsák mindenki alapvető emberi jogait és az alapvető szabadságjogokat. Kifejezte reményét, hogy a közgyűlés mihamarabb végleges formába önti a terrorizmus elleni stratégiáját és kidolgoz egy átfogó megállapodást a terrorizmusról.
A köztársasági elnök üdvözölte a nemzetközi közösségnek a Millenniumi Nyilatkozat végrehajtása iránti megújuló elkötelezettségét.
A környezetvédelemben Sólyom László olyan új megközelítést szorgalmazott, amely figyelembe veszi a jövő nemzedékek jogait is. Magyarország más országokkal együtt támogatja, hogy a nemzetközi környezetvédelem következetesebb intézményi keretet kapjon. A létező intézményekre építve és a civil társadalommal konzultálva el lehet jutni az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Szervezetének a megalakításához, amely egyszerre szolgálná a bolygó hatékonyabb védelmét és a jövendő nemzedék érdekeinek a képviseletét.
Sólyom László Magyarország támogatásáról biztosította az emberi jogok ügyét előmozdító javaslatokat, beleértve egy hatékony Emberi Jogi Tanács megalakítását. Nagyra értékelte a Demokrácia Alap létrehozását.
"Örömmel jelenthetem be, hogy Budapesten létrejött a Demokratikus Átmenet Nemzetközi Központja (ICDT). Ennek a nyitott központnak az a célja, hogy az adott területen támogassa a kutatási tevékenységet, és segítséget, tanácsot adjon annak, aki ezt igényli. Az ICDT magyar kezdeményezés, remélem, támogatásra méltónak találják" - mondta a köztársasági elnök.
Sólyom László arra buzdította a világszervezetet, hogy folytassa erőfeszítéseit a kisebbségi jogok nemzetközi előmozdításában és védelmében. "Mi minden tőlünk telhetőt megteszünk az eredményesség érdekében" - mondta.
Egyezmény a nukleáris terrorizmus megakadályozására
Sólyom László köztársasági elnök közép-európai szerint csütörtökön, nem sokkal éjfél után aláírta a nukleáris terrorizmus megakadályozását célzó ENSZ-egyezményt. Az ENSZ-közgyűlés idén áprilisban, szavazás nélkül, közfelkiáltással fogadta el az egyezményt, amely bűncselekménnyé nyilvánítja nukleáris anyagok birtoklását és az azokkal való fenyegetést. A szerződést szeptember 14-től írhatják alá a tagállamok, amit az ENSZ-csúcs első napja során közel negyven ország képviselői már meg is tettek. Az egyezmény azután lép hatályba, ha azt már 22 ország ratifikálta.
A mostani a 13. terrorizmus elleni egyezmény a sorban, de az első, amelyet a 2001. szeptember 11-i egyesült államokbeli terrorcselekmények után fogadtak el. A célja annak a megakadályozása, hogy törvénytelen szervezetek, csoportok atomfegyvereket szerezhessenek, birtokolhassanak vagy azokkal fenyegethessenek. Az egyezmény értelmében a kormányok kötelesek büntetőeljárás alá vonni és kiadni azokat a személyeket, akik hasadó anyagokat vagy nukleáris eszközöket birtokolnak, vagy ilyen anyagok birtokában másokat fenyegetnek. A szerződés előirányozza a részes országok közötti információcserét és segítségnyújtást. (MTI)
