Véres bombacsapda
Lapunk zártakor a százötvenet is meghaladta a szerda reggeli bagdadi öngyilkos merénylet halálos áldozatainak száma, 156-an megsebesültek. Az elkövető egy kisbusszal megállt munkára várakozó emberek tömege mellett Bagdad túlnyomórészt síiták lakta Kaszimija negyedében, és munkalehetőséget ígérve egy nagyobb csoportot járműve mellé csalt. Ezután hirtelen felrobbantotta a buszt, amelyben legalább 220 kilogramm robbanóanyag volt - jelentette az MTI. Ez volt a második legvéresebb robbantásos merénylet az iraki háború kezdete óta; a Bagdadtól délre fekvő, szintén főleg síita népességű Al-Hillahban az idén februárban egy öngyilkos merényletben 125 ember vesztette életét.
A véres merénylet helyszíne szinte pontosan megegyezik az augusztus 31-i tragédiáéval, amelyben több, mint ezer síita zarándok veszítette életét. A vallási ünnepre igyekvő sokezres tömegben akkor ismeretlen okból pánik tört ki (egyes feltevések szerint készülő merénylet híre terjedt el), sokakat halálra tapostak, mások pedig a Tigris folyóba estek és megfulladtak.
Közben két újabb öngyilkos merénylet történt tegnap az iraki fővárosban, ezekben összesen heten haltak meg. Bagdad nyugati, Sula negyedében egy kereszteződésnél levegőbe röpítette járművét egy öngyilkos merénylő, négy ember halálát és 22 személy sebesülését okozva. A főváros Adl negyedében egy másik öngyilkos merénylő egy iraki menetoszlop ellen hajtott végre bombatámadást gépkocsijával: három katona halt meg.
A Bagdadtól tizenöt kilométerre északra fekvő Tadzsi településen szerdára virradóra ugyancsak súlyos merénylet történt. Iraki katonai egyenruhába öltözött ismeretlen fegyveresek kirángattak otthonaikból tizenhét embert, akiket később egy téren agyonlőttek. A fegyveresek távozásuk előtt kirabolták a falut. Szunnita lázadók az utóbbi időben több támadást hajtottak végre síiták ellen, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy felekezeti konfliktust idézzenek elő.
Az erőszak fokozódása összefügg az új iraki alkotmányról tervezett október 15-i népszavazással: ez az esemény növelte a feszültséget az ország főbb népcsoportjai, a síiták, a szunniták és a kurdok között. A szunniták, Irak népességének húsz százaléka, évtizedeken át vezető szerepet játszottak az iraki belpolitikában. A 2003. márciusi amerikai invázió nyomán elveszítették korábbi befolyásukat. Az észak-iraki Tell-afarban az elmúlt napokban egy közös iraki-amerikai hadműveletben a kormányerők a szunnita lázadók közül több mint kétszázat megöltek, és sok százat foglyul ejtettek.
Irak igazságügy-minisztere eközben élesen bírálta az amerikai hadsereget, amiért irakiak ezreit (köztük újságírókat) vádemelés nélkül, hosszú időn át fogva tartja. Abdel al-Huszein Sandal a Reuters hírügynökségnek elmondta: szeretné elérni, hogy módosítsák az ENSZ BT 1546-os határozatát, amely a külföldi csapatoknak mentességet ad az iraki törvénykezés alól. - Egyetlen állampolgárt sem lehet bírósági határozat nélkül letartóztatni - érvelt a miniszter.
