A bevándorlóstátust kapottak körében végzett felmérés szerint évente mintegy 18-20 ezer "legális" bevándorló érkezik hazánkba, többségük a szomszédos országokból. A "tipikus" bevándorló huszonöt-harmincöt év közötti, szellemi foglalkozású. Korábban inkább férfiak jöttek, ma már a nők vannak túlsúlyban. Ennek az is oka lehet, hogy egyre jellemzőbb a családegyesítés, az egzisztenciájukat sikeresen megteremtő fiatalok után jönnek a szülők. Az ide vágyók átlagéletkora még mindig jóval alacsonyabb, képzettsége pedig magasabb, mint a hazai átlag. Régen főleg a nagyvárosokból érkeztek a bevándorlók, mára megnőtt a falvakból, kisvárosból útra kelők aránya. Az állampolgárság megszerzésének megkönnyítését célzó most készülő jogszabályok várhatóan tovább segítik a migrációt.

A korábbinál jóval kevesebben jelölték meg a szülőföldjükről való elvándorlás indítékaként a kilátástalan politikai helyzetet vagy a származás miatti félelmet, és jóval többen a családegyesítést vagy az életfeltételek javítását. A mostani vizsgálatban részt vevők kevesebb mint ötöde hivatkozott arra, hogy bevándorlását döntően etnikai okok motiválták, és majd hattizedük gazdasági okokra, illetve a jobb karrierlehetőségekre vezette vissza döntését.

A magasabb képzettségből is következik az, hogy a hozzánk érkezettek munkaerő-piaci beilleszkedése is sikeresnek mondható. Aki értelmiségi, vezető munkakört hagyott ott, nálunk is általában ilyen beosztásban folytatta pályafutását. A státus megváltozása inkább a szakmunkások körében fenyeget.

A kialakuló családi és baráti hálóknak és a sikeres egzisztenciateremtésnek is betudható, hogy a betelepülők elégedettebbek, mint az a magyarokra általában jellemző. 85 százalékuk biztatóbbnak tartja a jövőjét, mint ha otthon maradt volna, életszínvonalával, anyagi körülményeivel, házastársának jövedelmével is elégedettebb. Kétharmaduk érzi úgy, hogy társadalmi megbecsültségük is magasabb.