A 15 tagállamból álló testület - a világszervezet hatvanéves történetében harmadszor - állam-és kormányfői szinten ült össze; az indítványt egyhangúlag elfogadók között volt George Bush amerikai, Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai, Vlagyimir Putyin orosz államfő, valamint Tony Blair brit kormányfő.

Az amerikai elnök kijelentette: ünnepélyesen fogadják, hogy a terrorizmust (a felbujtás) korai szakaszában megállítják. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy szétrombolják a terrorizmus taktikáját a tervezés és támogatás minden egyes szakaszában.

Az ENSZ-közgyűlés most folyó ülésszakán lezárulhat a nemzetközi terrorizmusról szóló globális konvenció tervezetének kidolgozása - vélekedett Vlagyimir Putyin orosz elnök. Magának az ENSZ-nek, a BT-tagoknak és a világszervezet más tagállamainak állandóan figyelemmel kell kísérniük a terrorizmus és annak gyökerei elleni küzdelmet - mondta. Felhívta a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el a terroristákkal való összejátszásra tett minden kísérletet, a terrorizmusra való felbujtást pedig ismerjék el bűncselekménynek. Putyin egyúttal abbéli meggyőződését hangoztatta, hogy az ENSZ és a Biztonsági Tanács a terrorizmus elleni nemzetközi küzdelem koordinációs központjává - afféle "vezérkarává" - válhat.

Tony Blair hangsúlyozta: a terroristák ürügyként használják a megoldatlan közel-keleti konfliktust, illetve az iraki háborút. "A fanatizmus doktrínáját követik - össze kell fognunk, hogy kihúzzuk alóluk a talajt"- mondta.

"A kényszerintézkedések magukban hosszú távon nem jelentenek megoldást" - vélekedett a kínai államfő. Hu Csin-tao átfogó stratégiát szorgalmazott a terrorizmus megelőzése terén.

A testület ugyancsak egyhangúlag elfogadott egy másik határozatot is, amelynek értelmében megakadályoznák a háborús konfliktusok kirobbanását, elsősorban Afrikában.

 A BT-ülést a világszervezet megalakulásának 60. évfordulója alkalmából rendezett háromnapos ENSZ-csúcsértekezlet szerdai nyitónapján tartották meg. A csúcsértekezleten az ENSZ 191 tagállama közül mintegy 170 ország állam- vagy kormányfői szinten képviselteti magát. Magyarországot Sólyom László köztársasági elnök képviseli.

Jubileumi ENSZ csúcsértekezlet

A diplomaták utolsó pillanatig tartó egyezkedése után kilúgozott tervezetet terjesztett a világszervezet reformjáról és a globális kihívások kezeléséről az ENSZ szerdán megnyílt csúcsértekezlete elé. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint a dokumentum "indulásnak jó", s a reformot folytatni kell.

Az utolsó napokban már-már úgy tűnt, hogy az ellentétek miatt a csúcsnak nem lesz mit jóváhagynia, de a diplomaták kompromisszumot kötöttek. A 36 oldalas dokumentumból a vitatott részeket kihúzták vagy a konkrét megfogalmazást általánossal cserélték fel, illetve a nehéz döntéseket az ENSZ Közgyűlésére hagyták.

Az ENSZ-főtitkár szerdai nyitóbeszédében "jó kezdetnek" nevezte a záróokmányt, s úgy vélekedett, egyes kérdésekben sikerült valódi áttörést elérni, így a védelmi felelősség elvében, amellyel a résztvevők egyértelműen elfogadják a kollektív felelősséget a polgári lakosság védelméért a népirtással, a háborús bűnökkel és az etnikai tisztogatásokkal szemben.

"Uraim, kötelezettséget vállalnak a cselekvésre, ha újabb Ruanda fenyegetne" - mondta. A főtitkár megjegyezte: "Legyünk azonban őszinték egymással. Még nem vittük véghez azt a gyökeres és alapvető reformot, amelyre szerintem és még sokan mások szerint is szükség lenne". A legnagyobb kudarcnak azt nevezte, hogy nem jött létre egyetértés az atomfegyverek terjedésének megakadályozása és a leszerelése kérdésében. Annan a "pózolást" kárhoztatta azért, amiért nem sikerült közös megközelítést kidolgozni. "Ez megbocsáthatatlan" - mondta. Az előző nap "szégyenletesnek" nevezte ezt a kudarcot.

Annan a kedvező fejlemények közé sorolta, hogy már a csúcs előtt létrejött a Demokrácia Alap, illetve évente további 50 milliárd dollár segíti a szegénység elleni küzdelmet a 2015-ig terjedő időszakban a megnövelt fejlesztési segélyek és adósságkönnyítések révén. A főtitkár leszögezte, hogy csak közös fellépés lehet hatékony. Legyen szó béketeremtésről, nemzetépítésről, a természet vagy ember okozta katasztrófáról, láttuk, hogy még a legerősebb sem boldogulhat egyedül - mondta.

George Bush amerikai elnök beszédében a demokrácia Irakban és a világ más országaiban való terjesztését, az ENSZ átalakítását és a szabadkereskedelem terjesztését célzó elképzeléseinek igyekezett megnyerni hallgatóságát. "Világos üzenetet kell küldenünk ama törvényen kívül rezsimek urainak, amelyek támogatják a terrorizmust és tömegpusztító fegyverek birtokába akarnak jutni: nem engedjük meg, hogy fenyegessék a világ békéjét és biztonságát" - hangsúlyozta Bush. Szorgalmazta a mezőgazdasági támogatások, illetve a kereskedelmet szerinte eltorzító és a fejlődést gátló egyéb akadályok felszámolását is. Bush azt ígérte, hogy az Egyesült Államok kész eltörölni a szubvenciókat, vámtarifákat s az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának útjában álló egyéb akadályokat, amint azt más gazdag országok is megteszik.

Az amerikai elnök köszönetet mondott azért a segítségért, amelyet a nemzetek közössége nyújtott hazájának az Egyesült Államok déli partvidékére a közelmúltban lesújtott Katrina hurrikán pusztítása után.

Az ENSZ-tanácskozás idejére a hatóságok rendkívüli óvintézkedéseket rendeltek el, négyezer rendőr vigyáz a biztonságra. Az ENSZ székháza felett 11 kilométer sugarú körben repülési tilalmat rendeltek el.