A Fővárosi Bíróság magyarázatot kér a Paksi Atomerőműtől
Az Energia Klub beperelte az Országos Atomenergia Hivatalt, amely megtagadta tőle a kettes blokk üzemzavarával kapcsolatos teljeskörű tájékoztatást. A mai ítélet szerint a hivatalnak és az erőműnek közösen kell jogi magyarázatot adni a történtekre.
Az Országos Atomenergia Hivatalnak a Paksi Atomerőművel közösen össze kell állítania azon adatok, szakvélemények listáját, amelyek a 2-es blokknál végzendő kárelhárítás környezeti veszélytelenségére vonatkoznak - döntött a Fővárosi Bíróság.
Kisbán Tamás bíró úgy döntött, hogy a hivatalnak és a Paksi Atomerőműnek bizonyítania kell a listán szereplő, de nyilvánosságra nem hozható adatoknál, hogy jogosan tarják vissza a nyilvánosságtól. A bíró november 4-re tűzte ki a következő tárgyalási fordulót.
Az erőmű kettes blokkjában két és fél éve megsérültek a hasadóanyagot tartó csövek, aminek következtében a három és fél tonna nagy aktivitású fűtőelem egy része kiszóródott és jelenleg az egyik tisztítótartály alján hever. Mint a perben elhangzott, ezeknek az urániumpasztilláknak az eltávolítása olyan művelet, amire még sehol a világon nem volt példa.
Már négy kilogramm hasadóanyag elegendő a láncreakció beindulásához, ezért a kiemelés során ki kell zárni annak lehetőségét, hogy a szétszóródott fűtőelemek között meg ne induljon ez a folyamat. Ha ugyanis beindul, nem tudják ugyanolyan ellenőrzött körülmények között tartani, mint egy reaktorban.
A pert azért indította az Energia Klub, mert az Országos Atomenergia Hivatal megtagadta tőle a tervezett kárelhárítási folyamat részleteinek megismerését. A környezetvédelmi szervezet többek között az Aarhusi Egyezményre és a környezetvédelmi törvényre hivatkozva állítja, hogy az erőműben tervezett veszélyes eljárás dokumentációja közérdekű környezetvédelmi információ, következésképpen jogában áll megismerni.
A Paksi Atomerőmű Rt. az alperes oldalán mint beavatkozó vesz részt az eljárásban. Bartha Kálmán, a társaság vezető jogtanácsosa a nyilvánosság kizárását kérte a szerdai tárgyalás elején. Arra hivatkozott, hogy a zárt körben működő rt. ügyében érdemi nyilatkozatot csak ilyen körülmények között tehet. A bíró ezt az indoklást nem fogadta el, nem rendelt el zárt tárgyalást.
A vezető jogtanácsos ezt követően elmondta: értelmezésük szerint nem tartoznak abba az intézményi körbe, amelynek az adatvédelmi törvény alapján nyilvánosságra kell hoznia bizonyos adatokat. Részükre az atomtörvény határozza meg, hogy mely adatokat, információkat kötelesek nyilvánosságra hozni, ennek alapján rendszeresen tájékoztatják a lakosságot.
Schiffer András ügyvéd az Energia Klub képviseletében arra hívta fel a figyelmet, hogy az Országos Atomenergia Hivatal nem vonhatja ki magát a környezetvédelmi törvény, valamint az Aarhusi Egyezményt kihirdető magyarországi törvény hatálya alól. Schiffer felhívta a figyelmet, hogy hazánkban ma már nem lehet megalapozott jogi magyarázat nélkül eltitkolni közérdekű információkat a nyilvánosság elől. Márpedig ha az erőműben valamit rosszul csinálnak, az mindnyájunk jövőjét befolyásolni fogja.
Ezekből a törvényekből egyértelműen következik Schiffer szerint, hogy a kárelhárítás környezeti kockázataira vonatkozó szakvélemények nyilvánosak. Nem minősülhet üzleti titoknak mindaz, aminek nyilvánosságra hozatalát külön törvény rendeli el.
Az ügyvéd emlékeztetett rá, hogy az atomerőműben novemberre tervezett kárelhárítás olyan munka, amelyre még nem volt példa a világon. Jogos igény tehát, hogy a közvélemény megismerje, mire alapozta az OAH ennek környezeti veszélytelenségét.
Továbbá ennek bizonyítása nélkül nem állítható egy adatról, szakvéleményről, hogy az nem nyilvános, üzleti titok. A bizonyítás pedig annak a feladata, aki ezt állítja - hangsúlyozta Schiffer András.
(Forrás: NOL, MTI)
