Kényszerpályán Ferihegy
Mától negyven napra ugyanis lezárják az egyes terminál előtti kifutót, a teljes légi forgalmat a kettes (Ecserhez közelebb eső) pályára terelik át. A beruházás a környék lakosságától, az utasoktól, a légikikötő földi személyzettől és a légitársaságoktól egyaránt némi megértést követel, ugyanis várhatóan nő majd a rákoshegyiek zajterhelése és késésekre is fel kell készülni.
A gyorsgurulóútra azért van szükség, mert a város felőli jobb futópályára leszálló légi járműveknek nem kell majd a teljes három kilométeres hosszban végiggurulniuk ahhoz, hogy a kettes terminálhoz érkezzenek. A ferihegyi repülőtér kapacitása tehát jelentősen nő majd.
A Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport tájékoztatása szerint a fejlesztés költsége megközelíti a kétmilliárd forintot; arra azonban többszöri kérdés után sem kaptunk választ, hogy ez az összeg pontosan milyen tételekből áll, mivel a projekt részleteit államtitoknak minősítették.
De nem ez az egyetlen homályos pontja a történetnek: a légitársaságok képviselői egy idő után már nem is kísérleteztek azzal, hogy kövessék az éppen aktuális híreket arról, hogy mikortól és milyen mértékben zárják le az egyes pályát, az elmúlt időben annyi hír felröppent már erről a repülőtéren. Sokan nem értik például, hogy a beruházást miért nem lehetett az egyes terminál építésével egy időben elvégeztetni; az utasforgalmi épületet szeptember elseje óta használja hét diszkont légitársaság, repülőgépeik mostantól átmenetileg csak a távolabb eső pályát használhatják fel- és leszállásra.
Sokáig úgy volt, hogy a beruházást szeptember elsején kezdik el, de végül ez az időpont is "elszállt". Közben született egy levél is, melyben Kóka János közlekedési miniszter arra kérte a Budapest Airport tulajdonosi jogait gyakorló ÁPV Rt. vezetését, hogy a beruházás során fokozottan vegyék figyelembe a társadalmi érdekeket is. Információnk szerint a tárcavezető leginkább a rákoshegyiek tiltakozó akciójától tartott, mivel a helyiek már többször hallatták hangjukat a leszálló repülőgépek zaja ellen tiltakozva. A XVII. kerületiek hallgatásának árát végül negyvenmillióban állapították meg: épp ennyibe kerül nyolcszáz telek csatornázásának önköltsége, melynek kifizetését a Budapest Airport vállalta át.
