Megtalálták, amit a természet alkotott
Katona Antal, a Fűszerpaprika Terméktanács titkára a fajtabemutatón elmondta: a hazai fűszerpaprika-termelés erősen ki van szolgáltatva a mindenkori időjárásnak. Ezért évről évre változik a termés mennyisége és minősége, vele pedig az önköltsége is. Ugyanakkor a fűszerek világpiacán alapvető változások mennek végbe. Visszaszorul a minőségi fűszerpaprika fogyasztása; a magyar paprikaőrleményt is mindinkább fűszerkeverékek alkotórészeként vásárolják meg külföldön, sőt egyre nagyobb mértékben Magyarországon is. A hipermarketláncok számára fontosabb az olcsó ár, mint a kiváló minőség. Ugyanez a helyzet a hazai húsiparral: a késztermék-gyártóknak jobban megéri olcsóbb külföldi félterméket - szárított, de még nem őrölt paprikát - importálni, mint a hazai feldolgozóktól megvenni a hazai termésű fűszerpaprika-őrleményt. Magyarországon szinte kivétel nélkül hazai fajtákat termelnek. Ezek jó minőségűek: semmilyen más fajtából nem lehet olyan pörköltet vagy halászlevet főzni, mint a hazaiból. Ugyanakkor a terméshozamuk messze elmarad a melegebb éghajlaton szokásostól, és a paprika festékanyaga sem kellően tartós: egy idő után veszít élénkpiros színéből.
Az elmúlt időszak botrányai az importpaprikában kimutatott gombatoxinok miatt robbantak ki. A tavaly ősszel elindult nyomozás még nem zárult le, ugyanakkor az olcsóbb ár, illetve az élénkebb festéktartalom miatt idén is várhatóan 1500- 2000 tonna paprikaőrleményt importálnak Magyarországra. Miután az Európai Unióba való belépésünkkel megszűnt a korábbi 42,5 százalékos védővám, olcsóbb az importpaprika, mint a hazai. Ha ez a helyzet tartósan fennmarad, akkor a hazai fűszerpaprika kiszorul a piacról, termelői tönkremennek, jövedelem nélkül maradnak. A nagy kihívás tehát az, hogy növeljék és kiszámíthatóvá tegyék a hozamokat, továbbá csökkentsék a termelési költségeket. Ennek kíván megfelelni a Kalocsai Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kht. rezisztenciakutatási programja, amely a különböző betegségeknek ellenálló fajtákat állít elő és tökéletesít. Így növelni lehet a termés mennyiségét, s csökkenteni lehetne a növényvédelmi költségeket is.
A kutatás korábbi fő iránya az volt, hogy külön-külön próbálták megtalálni a paprika legveszélyesebb kórokozóival szemben ellenálló géneket. Ez biztató eredményeket hozott például a Xanthomonas vesicatoria nevű baktériummal szemben, de az idei szélsőséges időjárású évben, amikor nemcsak csapadékos, hanem hideg is volt a nyár, megmutatkoztak ennek korlátai is. Ugyanakkor látványos eredményeket hozott a gds (a General Defense System - az általános védekezési rendszer rövidítéséből) nevű gén, illetve az általános és a speciális védelmet nyújtó gén együttes alkalmazása. Szarka János, a budapesti Primordium Kft. kutatója azt mondta erről: nem felfedezték, csupán megtalálták, amit a természet alkotott. Ez a gén, amelyet a nemesítések előtti paprikanövényben azonosítottak, a fűszerpaprika általános ellenálló képességét növeli. Azok a paprikasorok, amelyek a gds-gént is tartalmazzák, megőrizték leveleiket, nem hullatták el az első kötést, amely a legbővebb és legkorábbi termést adja. A fajtabemutatón jelen lévő szakemberek ugyanakkor megjegyezték: lehet, hogy az így kezelt paprika bő termést ad, de éppen, mert sok levele marad, amely leárnyékolja a csöveket, a festéktartalom elmarad a kívánttól. A minőségi mutatók mérhetők, de mivel a hűvös nyár miatt legalább három hetet késett a paprika érése, még nincsenek megbízható mérési eredmények.
Somogyi György, a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kht. szegedi osztályának vezetője felhívta a figyelmet a fűtetlen fóliás termesztés előnyeire is: a kísérletekben kiváló minőségi mutatókat értek el, a termésátlag pedig legalább tízszerese a szántóföldiének. Igaz, hogy a fűszerpaprikát Magyarországon szántóföldi növényként könyvelik el, de fóliás termesztése is lehet egyfajta kitörési pont az ágazat létét, s vele a több ezer család megélhetését komolyan fenyegető importversenyben - állapította meg a Fűszerpaprika Kutató-Fejlesztő Kht. szegedi osztályának vezetője.
