Továbbra is indulatokat kavar a génkezelt haszonnövények termesztésének - lapunkban a múlt héten két írásban is tárgyalt - ügye, amely a tudományos élet képviselőit is megosztja: ezúttal egy akadémikus fejtette ki, hogy a hagyományos és bionövények "együttélése" a génmanipuláltakkal tudományos képtelenség.

A kormány törvénymódosítást készít a fent említett együtt-termesztés szabályairól, amit az ellenzék úgy értelmez, hogy valójában a génkezelt növények szabadföldi termesztését készítik elő. Az ügyben az MTA ad hoc bizottsága nemrég állásfoglalást tett közzé, ami bizonyos óvatossági rendelkezések betartása esetén problémamentesnek minősíti az együtt-termesztést. Illés Zoltán Fidesz-képviselő úgy véli: az, hogy engedékeny állásfoglalás született, nem független attól, hogy a véleményező testületet a géntechnológia hívei alkották.

A politikus álláspontját erősíti az a vélemény, amely Heszky András akadémikus tollából jelent meg a Magyar Mezőgazdaságban. Az írás példák sokaságával bizonyítja, hogy a koegzisztencia szükségképpen a módosított gének kiáramlásával (vagyis átjutásával más termesztett növényekbe) és kiszökésével (az emberi kontroll alóli kikerülésével) jár. A leggyakoribb, hogy a vetőmag-előállítás és -kereskedelem során összekeverednek a génkezelt és a hagyományos vetőmagok - erre már hazánkban is volt példa. A keveredés kizárásához elkülönített betakarító-, szárító- és raktározórendszerre lenne szükség, ami képtelenség. Bizarrabb esetek is előfordulnak: a génkezelt vetőmag előállítói már több pert kezdeményeztek olyan gazdák ellen, akik saját bevallásuk szerint nem szándékoztak módosított fajtákat termeszteni, az új gének azonban mégis kimutathatóak voltak a földjeiken a keresztbeporzás, illetve a szennyezett vetőmag miatt.