Az Alkotmánybíróság (AB) megkezdte annak a törvényjavaslatnak az előzetes normakontrollját, amelyet a koalíció az állambiztonsági ügynökök minél szélesebb körű megismerhetőségének reményében alkotott meg az év elején, s amelyet Mádl Ferenc leköszönt köztársasági elnök utolsó döntéseinek egyikeként továbbított az alkotmánybírákhoz. Az előzményekhez tartozik, hogy az év elején számos olyan ügynöklista készült, amelyekkel egyrészt a politikusokra kívántak nyomást gyakorolni a "titokfóbiás" kutatók, s amelyek inkább a homályt, a gyanakvást növelték az amúgy sem érzelemmentes ügynökvitában. A kezdeti őrület után lecsillapodtak a kedélyek: a listák többségét a nyár eleje óta nem frissítik.

A kormány úgy kívánta lezárni a kínos vitát, hogy - az interneten hozzáférhető adatbázis formájában - "felszabadítja" az állambiztonsági adatokat, a közszereplőkön kívül gyakorlatilag valamennyi egykori állambiztonsági emberét. Nem mellékes, hogy közben a levéltárhoz került a titkosszolgálatoknál őrzött ügynökakták jó része.

Csakhogy a nagy elánnal megalkotott jogszabály több sebből is vérzett, az AB ugyanis mindig a közszereplői körnél húzta meg a határt, amikor hasonló javaslatokról döntött. Megoldásként a koalíció egyszerűen megkerülte (volna) az AB-t: az alkotmány kiegészítésével nyilvánította (volna) közérdekűvé a "civil ügynökök" adatait. Csakhogy ehhez nem tudott kétharmados támogatottságot szerezni, e nélkül pedig az előterjesztők sem gondolják komolyan, hogy az AB átengedné a törvényjavaslatukat. Mádl Ferenc is úgy vélte: sem a múlt megismerhetősége, sem az egyre szaporodó ügynöklisták nem nyújtanak elégséges indokot arra, hogy a hálózati személyek, sőt a hivatásos alkalmazottak személyes adatai bárki számára megismerhetőek legyenek.

Forrásaink egyébként sem valószínűsítik, hogy még a választások előtt értelme volna fölmelegíteni e vitát. Igaz, erre az AB-döntéstől függetlenül is rákényszerülhetnek: az állambiztonsági levéltár ugyanis "százezer százalékos" kihasználtsággal működik. Kutrucz Katalin, a levéltár főigazgató-helyettese kérdésünkre azt mondta: az idei rekordot márciusban, az ügynökláz tombolásának tetőfokán érték el (havi 900 iratbetekintővel), ez a nyár végén havi száz körülire "állt be". A levéltár számít rá, hogy a kormányzók ígéreteihez hűen, megkapják azokat a plusztámogatásokat, amelyek megnövekedett feladataik ellátását biztosítanák. A költségvetési vitában tehát újból előtérbe kerülhet a kérdés: mit akar kezdeni a politika az ügynökkérdéssel.