Benedek András elmondta: az intézményektől intézkedési tervet kértek, jelenleg zajlanak az egyeztetések. Közölte: a tárcát érintő 26,7 milliárdos kötelezettséget egyes intézmények esetében átütemezésekkel teljesítik, míg a kulturális tevékenységet végző gazdasági társaságok közül a Nemzeti Színház Rt. és a Művészetek Palotáját működtető kft. hitelt vesz fel.

Két, egyre jobban körülírható álláspont ütközik annak kapcsán, miként fordulhatott elő, hogy intézmények sokasága került padlóra a maradványképzési kötelezettségnek nevezett pénzvisszatartás miatt. Az első álláspont a Pénzügyminisztériumé. A Katona Tamás államtitkár által kommunikált vélemény szerint minden tárca tisztában volt az év elején azzal, hogy mennyi pénzt költhet. Ezt a költségvetési törvény szabályozza. Nagyon leegyszerűsítve: ugyanannyi pénznek kell lennie a tárca számláján december 31-én, mint amennyi az előző év utolsó napján volt. Ez az úgynevezett maradvány.

A másik, ezzel részben ellentétes álláspont a kulturális tárca helyettes államtitkárához, Ács Tamáshoz kapcsolódik. Ő lapunknak nyilatkozva azt állítja: nem csak a tervezhető maradványképzés miatt kellett csökkenteni a kiadásokat. Ők tudtak is erről a kötelezettségről, és e szerint irányították a tárca költségvetését. A probléma szerinte az, hogy év közben ezt az összeget megemelték - lényegében megduplázták - az államháztartási egyensúly érdekében.

Lapunknak magukat megnevezni nem kívánó gazdasági szakemberek azt mondták: nem volt év közben maradványemelés. A problémák nem erre, hanem egyrészt emberi okokra vezethetők vissza: az új miniszterek - Bozóki András, Rácz Jenő, Göncz Kinga - valószínűleg nem ismerték ezt a költségvetési rendelkezést, nem tudták, hogy nem számíthatnak minden pénzre, ami a számlákon megjelenik, az apparátusuk pedig nem figyelmeztette őket időben. Van egy másik ok is, ez inkább érzelmi: szakemberek szerint több tárca esetében a gondot okozó maradványképzési kötelezettség egybemosódik azzal a félelemmel, hogy jövőre kevesebb pénzük lesz, holott a feladataik növekednek. Ezek közé tartozik például a kulturális tárca, ahol néhány nagy beruházás - a Művészetek Palotája vagy az Erzsébet téri gödör - jelentős mértékben megnövelte a folyó működési kiadásokat is. Ezekre a minisztériumnak kell kigazdálkodnia a forrásokat, s így másra nehezen tudnak pénzt fordítani.